KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/július
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Elvesztett illúziók A magyar politikai film korszakai – 1. rész
• Hegedüs Márk Sebestyén: Holt ügyek Miért rosszak a magyar krimik?
ÁLLATI ELMÉK
• Forgách András: Lili és Hagen Fehér Isten
• Sepsi László: Borzasztó természet Állathorror
• Csiger Ádám: Rossz nevelés Samuel Fuller: Fehér kutya
FEMME FATALE
• Pápai Zsolt: Kleopátra lánya Százéves a femme fatale
• Zsubori Anna: Freud a Disney-kastélyban Demóna
DIVATMOZI
• Tüske Zsuzsanna: Yves Saint Laurent Divat-vásznak
• Varró Attila: Divatképek és Nagyítás Fotós-montázs
LENGYEL FILM
• Zalán Vince: Öt nem könnyű darab Krzysztof Zanussi
• Pályi András: Ki vagy? Lengyel Filmtavasz
HÖLLERING
• Kelecsényi László: Höllering a Hortobágyon Beszélgetés Szekfü Andrással
• Szekfü András: A puszta meséje Passuth László és a Hortobágy-film
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Eszköztelenül Wiesbaden - goEast Filmfesztivál
• Buglya Zsófia: Filmhangok vegyeskarra Linz – Crossing Europe
• Mátyás Győző: A tabuk ellen Krakkó
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Apokalipszis, mindig Hiroshi Sakurazaka: A holnap határai
• Kránicz Bence: Továbbélők Doug Liman: A holnap határa
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: A kánon joga Gelencsér Gábor: Eredendő máshol
HATÁRSÁV
• Szabó Dénes: Szerepjáték tárgyakkal Beszélgetés Szöllősi Gézával
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Szuperhősök, labdával Futball és reklám
• Pernecker Dávid: Szilíciumláz Mike Judge: Szilícium-völgy
KRITIKA
• Sepsi László: A deviancia varázsa Frank
• Barotányi Zoltán: Első fokon Ítélet Magyarországon
• Vajda Judit: Őserdők hősei Volt egyszer egy erdő; Amazónia
MOZI
• Barkóczi Janka: A pokol kapujában
• Jankovics Márton: Meteora
• Vajda Judit: Csillagainkban a hiba
• Margitházi Beja: A pap gyermekei
• Kránicz Bence: X-Men: Az eljövendő múlt napjai
• Sepsi László: A tengerre várva
• Huber Zoltán: Istenek kalapácsa
• Csiger Ádám: Már megint lakótársat keresünk
• Andorka György: Hogyan rohanj a veszTEDbe?
• Varró Attila: Kavarás
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Európa visszatér PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tiszta napfény

Roboz Gábor

Sunshine Cleaning  – amerikai, 2008. Rendezte: Christine Jeffs. Írta: Megan Holley. Kép: John Toon. Zene: Michael Penn. Szereplők: Amy Adams (Rose Lorkowski), Emily Blunt (Norah Lorkowski), Alan Arkin (Joe Lorkowski), Jason Spevack (Oscar Lorkowski), Steve Zahn (Mac). Gyártó: Back Lot / Big Beach / Clean Sweep. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 102 perc.

Az amerikai függetlenek körében annyira népszerű, a kertvárosi/kisvárosi élet visszásságait feltáró látleletfilmek már számos úton-módon megkísérelték bemutatni rabsorsra jutott hőseik szabadulási kísérleteit, de a szubverzív történetekben a bűntény-helyszínekre specializálódott takarítócég alapítása eddig még nem merült fel kitörési lehetőségként. A legfeljebb a Vérfagyasztóból ismerős vállalkozás ötletét az új-zélandi származású Christine Jeffs, Reb Braddock groteszkjével szemben, nem egy elrajzolt önmegvalósítás-sztorihoz használja fel, hanem egy jóval földhözragadtabb és személyesebb hangütésű boldogulás-keresés illusztrálásához.

A Tiszta napfény Rose-ja társ nélkül, takarítónőként próbál boldogulni az életben, holott az egykor ünnepelt pompon-lány korábban egészen más jövőben gondolkodott. A középkorú nő helyzetén ráadásul nem segít rosszcsont fia, elfuserált üzletemberként nyűglődő apja és a karrierépítésben szintén nem jeleskedő húga által alkotott outsider-családja sem, amely csak újabb terheket ró a magányát egykori, mára nős szerelmével csillapítani igyekvő asszonyra.

A rendezőnő az Eső és a Sylvia után újabb érzékeny, női szemszöget használó – ezúttal félmosolyoknak is teret hagyó – drámát forgatott, és választott hőstípusán túl valamelyest még megközelítésében is rokonítható a Pippa Lee négy életét jegyző Rebecca Millerrel. Jeffs az érzelemtelített alapanyagból szentimentális szenvedéskrónika helyett túlzásoktól mentes, átélhető történetet formált, amely a maga hallgatag módján végső soron amellett foglal állást, hogy a vágyott boldogság eléréséhez a rendnek nem a tragédiák helyszínén, hanem mindenekelőtt Rose saját életében kell uralkodnia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10007