KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/június
HRABAL MOZIJA
• Bikácsy Gergely: Mélysár és varázslat Hrabal mozijában
• Kelecsényi László: Ha nem volnának darazsak Hrabal táncórái
• Ardai Zoltán: Spálená utcai MÉH Juraj Herz gyöngyöcskéje
HÍMNEM, NŐNEM, ANIME
• Pusztai Beáta: Csodaország rabul ejt Alice-víziók a japán rajzfilmben
• Varró Attila: Az utolsó sárkány Szél támad
NORMANDIA 1944
• Géczi Zoltán: Kamera pergőtűzben A D-nap filmjei
SPANYOL-MAGYAR
• Lénárt András: Spanyol hungarikum A Budapest-Barcelona tengely
• Baski Sándor: Régi dicsőségünk Magyarok a Barcáért
JANCSÓ MIKLÓS
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 4. rész
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 4. rész
• Szűk Balázs: Jancsó feltámadt Vendégjáték Debrecenben
MAGYAR MŰHELY
• Varga Zoltán: Vörössel festett láncok Ezópuszi beszédmód a magyar animációban
• Schubert Gusztáv: Örökmécses? Utolsó órák
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Komfortzónák Titanic: A sötét oldal
• Horváth Eszter: Arcunkra írva A türelmes Titanic
• Buglya Zsófia: Ambivalens szépségek Graz: Diagonale
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Óda a mindenséghez Kozmosz: Történetek a világegyetemről
KÖNYV
• Kelecsényi László: Nagytól Nagyig Nagy Imre: A Lumière-örökség I-II.
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Instant abszurd Jonas Jonasson: A százéves ember…
• Roboz Gábor: Kockázatos biztonság Felix Herngren: A százéves ember…
• Roboz Gábor: Kockázatos biztonság Felix Herngren: A százéves ember…
KRITIKA
• Kolozsi László: Hol egy Nemzeti süllyedt el Nemzeti dokumentumfilm
• Varró Attila: Határsáv, homályzóna Godzilla
MOZI
• Barkóczi Janka: Tessék mosolyogni!
• Jankovics Márton: Mi vagyunk a legjobbak!
• Csiger Ádám: Bérgavallér
• Nevelős Zoltán: Az ötödik kerék
• Pichler Gréta: Vivian Maier nyomában
• Kovács Marcell: Mr. Jones
• Forgács Nóra Kinga: Fuss, fiú!
• Kovács Kata: Másnaposok szerencséje
• Vajda Judit: Rossz szomszédság
• Sepsi László: A Szépség és a Szörnyeteg
• Kránicz Bence: A csodálatos Pókember 2.
• Tüske Zsuzsanna: Grace - Monaco csillaga
• Varró Attila: Hosszú út lefelé
DVD
• Soós Tamás Dénes: Cimborák – Nádi szélben
• Pápai Zsolt: Minden odavan
• Bocsor Péter: Öld meg kedveseid
• Kránicz Bence: Halálos szerelem
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amit tudni akarsz a szexről (de sosem merted megkérdezni)

Gáti Péter

Woody Allen filmjei ellentmondanak annak a filmvígjátékkal kapcsolatos alapigazságnak, hogy a humor forrása nem lehet a csupasz szóvicc, a szakadatlan adomázás. A szemüveges kisember folyton csak beszél, sőt kibeszél filmjeiből, egyenesen nekünk, és előttünk figurázza ki önmagát. Kényszeredetten vagy önként, de mi sem tehetünk mást, mint hogy vele röhögünk legfontosabb közös dolgainkon – az életen, a halálon és a szexualitáson. Freud, akinek neve oly gyakran hangzik el filmjeiben, a tabuként tisztelt ösztönöket határozatlanságukban nagyszerű mitikus lényeknek nevezte. Allen finoman intellektuális humorának éppen az a lényege, hogy nem ismer el tabukat, kényes témákat. Eltökéltségének bizonyítására nem is találhatott volna alkalmasabb területet a szexnél, ami mítosz és tabu egyszerre. Allen meggyőződése szerint úgy lehet felszabadulni a tilos kínzó parancsa alól, hogy mindent meg kell próbálni kimondani, például a szexualitásról.

„Ha csak egy néző is boldogtalanabb valamelyik filmem után, akkor úgy érzem: jó munkát végeztem” – így évődik Woody Allen. Igen, a néző legalábbis tanácstalan, mert hozzászokott a tabukkal való együttéléshez, és ez az elgondolkodtató blaszfémikus illetlenség meghökkenti.

A magyar néző Woody Allennel kapcsolatban abba a furcsa helyzetbe kényszerült, hogy elkészülésük idejével ellentétes, fordított sorrendben látja filmjeit. Így fedezhetünk fel „mostani” alkotásában olyan motívumokat, amelyeknek teljes értékű változatát a későbbi Annie Hallban és a Manhattanben már láthattuk. Ez a filmje ugyanis nem hasonlít eddigi munkáira. Egyrészt formailag más ez a film, mint a későbbi alkotásai: hét, blikkfangos című, szexuális témájú epizódból áll, a megszokott egybefüggő történet helyett. Másrészt tartalmilag más, hiszen szex sci-fi, apró tévé-geg, Boccaccio stílusára emlékeztető középkori epizód és a szodómiáról szóló, polgárpukkasztó részlet egyaránt helyet kapott benne. Ez a film olyannak mutatja Woody Allent, akinek személyiségéhez mintha nem illenék a hagyományos filmvígjáték. Itt még jobban bízik az ötletben, a látvány humorában, mint szarkasztikus szóvicceiben, itt még belefeledkezik a meghökkentő történetek felvezetésébe, és nem hagy lehetőséget arra, hogy a figurák és jelenségek mögé nézzünk. Az elhangzó szavaknak, megleshető gesztusoknak csak ritkán érezzük a későbbi filmjeiben rendre megcsodált többértelműségét. Elnagyolt és kidolgozatlan ötletváltozatokat láthatunk, amelyek közt kevés az igazán értékes. Persze azért akad! Feledhetetlen, ahogy Woody Allen pápaszemes udvari bolondként ironizál, vagy ahogy gondolkodó spermát alakítva „munkaköri kötelességén” filozofál. A filmrendező Woody Allen azonban ezúttal is jó érzékkel egyensúlyoz az ízléses és ízléstelen vékony határmezsgyéjén.

Végeredményben egy nagy művész ujjgyakorlatait sem árt néha látni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6492