KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/április
JANCSÓ MIKLÓS
• Báron György: Képek a hagyatékból A formalista és a moralista Jancsó
• Pintér Judit: Éljen Garibaldi! Jancsó Olaszországa − az olaszok Jancsója
• Muhi Klára: Jancsó-domb Beszélgetés Kende Jánossal
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
MESTERKURZUS
• Forgách András: A háromnevű Philip Seymour Hoffman (1967-2014)
• Nánay Bence: Rendet, rendet, műrendet! Wes Anderson képkompozíciói
MŰKINCSEK NYOMÁBAN
• Kránicz Bence: Mona Lisa meséje Hollywoodi képhamisítók
• Géczi Zoltán: A Führer múzeuma Műkincsrablók, műkincsvadászok
MAGYAR MŰHELY
• Szalay Dorottya: Trenden innen és túl Magyar kísérleti filmes körkép
• Lichter Péter: Láthatatlan határsértések Kísérleti kerekasztal
• Schubert Gusztáv: Kontracinema.com A kísérleti film honlapja
FESZTIVÁL
• Horváth Eszter: A szabad akarat illúziója Frankofón Filmnapok
• Szatmári Zsófia: Üdvözlet a kisvárosból Beszélgetés Guillaume Brac-kal
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A szélcsend hullámain A mai bolgár film
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Digitális operaház Társművészetek a mozikban
TELEVÍZÓ
• Roboz Gábor: A lápvidék rémei A törvény nevében
FILM / REGÉNY
• Forgács Nóra Kinga: Az emlékezés kórháza Charlotte Roche//David Wnendt: Nedves tájak
KRITIKA
• Varró Attila: Művészi véna Műkincsrablók, műkincsvadászok
• Margitházi Beja: Vissza a természethez Viharsarok
MOZI
• Kolozsi László: Gyermekeink
• Barkóczi Janka: Az ártatlanság virágai
• Forgács Nóra Kinga: Mr. Morgan utolsó szerelme
• Margitházi Beja: A hang ereje
• Vajda Judit: Szerelem a felhők felett
• Alföldi Nóra: 9 hónap letöltendő
DVD
• Nagy V. Gergő: Buffalo Bill és az indiánok
• Pápai Zsolt: Nebraska
• Soós Tamás Dénes: Világvége
• Bocsor Péter: Moby Dick
• Géczi Zoltán: Oldboy (2013)
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Orosz bárka

Korcsog Balázs

 

Az Európai Unió keleti bővítésének előestéjén a híres orosz rendező, Alekszander Szokurov mintha keserű és rezignált búcsút mondana Európának: „Isten veled, Európa!” – szól a narrátor egyik utolsó, a film kulcsának tekinthető mondata. A bővítéssel ugyanis ismét felvetődik az orosz civilizáció mindenkori nagy dilemmája: az európaiság vagy nem európaiság kérdése, az Európához tartozás vagy távolmaradás problémája. Oroszország legújabb sérelme, hogy Európa most sem engedi, hogy az oroszok egy csónakban evezzenek vele. Ezért van szüksége az oroszoknak egy másik, külön „orosz bárkára”. (Szokurovról és filmjeiről a Filmvilág 2003/3. számában Szilágyi Ákos írt tanulmányt Halálpanoptikum – Szokurov, a nekrorealista címmel.)

Szokurov egyetlen hosszú beállításban járja végig az Ermitázs palota termeit és az orosz történelmet. A világhírű szentpétervári múzeumba két látogató érkezik: egy látható és egy láthatatlan. Utóbbi a film orosz utazója, egy orosz hang, a film láthatatlan narrátora (a film minden beállítása szubjektív nézőpontú, a szubjektív kamera mindvégig az orosz látogató szemszögéből mutatja a dolgokat, objektív kameratekintet nincs is a filmben), a látható látogató, a film tényleges főszereplője pedig egy idegen, pontosabban az Idegen: egy európai. Csak annyit tudunk meg róla, hogy francia diplomata volt a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus idején. Az Ermitázs különböző termeiben a cári család élete elevenedik meg, nagyszabású kosztümös fogadások és báljelenetek formájában. A film végén, a báli tömeg elvonulásakor az európai idegentől s szimbolikusan magától Európától búcsúzik a láthatatlan orosz utazó: „Isten veled, Európa! (...) Nekünk az a sorsunk, hogy örökké hajózzunk.”

A kérdés már csak az, hogy lehet-e az orosz bárkából Noé bárkája, vagyis hogy lehet-e Oroszország hajója Európa (vagy az egész világ) majdani megújulásának, egy új Európa, egy új világ kezdetének kiindulópontja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1782