KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Golyózápor

Vízer Balázs

Shoot’ em Up – amerikai, 2007. Rendezte és írta: Michael Davis. Kép: Peter Pau. Zene: Paul Haslinger. Szereplők: Clive Owen (Smith), Monica Bellucci (Donna), Paul Giamatti (Hertz), Stephen McHattie (Hammerson). Gyártó: New Line Cinema / Angry Films. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 86 perc. 

 

Ahogy Clive Owen az első képben eltökélt ábrázattal ráharap a répára, onnan már tudni lehet, hogy amit látni fogunk nagyon cool lesz, de az égvilágon nem lesz semmi értelme. És tényleg!

A Golyózápor, ahogy azt Michael Davis rendező az elején a már emlegetett répával a tudtunkra is adja, egy Tapsi Hapsi-átirat, az első öt perc pedig kétséget sem hagy afelől, hogy mindezt John Woo stílusában kapjuk kézhez. Aki nem hiszi, nézze meg a Fegyverek istene (1992) vérzivataros és golyózáporos babamentő jelenetét! Szóval majdnem névtelen hősünk, Mr. Smith orra előtt akarnak bizonyos rosszarcúak egy terhes nőt eltenni láb alól, ám ingerlékeny hősünk közbelép, és gyors vérfürdőt rendez – részben a kismama megmentése végett, de inkább azért, mert rühelli a gonoszok képét és frizuráját. Az eredmény vagy harminc hulla és egy árva csecsemő – és amikor Smith magától értetődő módon a köldökzsinórt is egy lövéssel választja le, akkor már sejthetjük, hogy az erőszak jócskán túltesz majd a megszokott adagon, mind mennyiségben, mind kiszerelésben. És ha már Tapsi Hapsi, akkor a nagyfejű nyúltalanító, Elmer Fudd figuráját Paul Giamatti kapta, aki fenyegető külső híján sokat kombinál és még többet locsog, ami úgy 30 percig szórakoztató, aztán kicsit irritáló, csakúgy, mint a hősünk segítségére siető szoptatós olasz kurvát alakító Monica Bellucci szájába adott, rosszul megírt, falsul hangzó mondatok. De mindez annyira túlhajtott és szemtelen, hogy nehéz haragudni a néhol logikátlan sztoriért, a valószínűtlen akrobatikáért és a leszakított testrészekért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9222