KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bizonyítás

Köves Gábor

 

A professzorok házába leshetünk be újra, az egyetemi campus e felettébb belterjes, és rivalizálásoktól sem mentes szegletébe, ahol a versenyképes életkor még a szupermodellekénél is alacsonyabb. A matematikusok versenyistállójában legalábbis – derül ki John Madden míves színdarab-adaptációjából – huszonöt felett már kár is próbálkozni, aki addig nem bizonyította zsenijét, legjobb, ha beletörődik saját középszerűségébe. David Auburn saját darabjából készített forgatókönyve jóvoltából újból bizonyítást nyer a közkeletű igazság, miszerint a zsenié legalább olyan küzdelmes sors, mint azé, aki nem géniusz. Nem elég, hogy a Gwyneth Paltrow alakította szépreményű matematikus elvesztette hosszan betegeskedő édesapját, ám az sem kizárt, hogy a lány nem csak apja szellemi képességeit, de a megbomlott elméjű zseni (egy újabb skalp Anthony Hopkins őrült-repertoárjában) betegségének csíráit is megörökölte.

Madden (aki a Szerelmes Shakespeare után másodszor forgat Paltrow-val) ügyesen adagolja a fordulatokat, s a szimpla gyász-sztori hamarosan nem várt thriller-elemmel színesedik, még ha ezúttal nem is egy csontváz kerül elő a hátsó udvarból, hanem egy zseniális bizonyítást sikerül előbányászni az atyai örökségből. Hogy Gwyneth mennyire az apja lánya, azaz hogy ő írta-e a kérdéses levezetést, vagy kellemetlenkedő nővére és ügybuzgó (szintén szakmabeli) fiúja kételyei nyernek bizonyítást, bűn lenne elárulni, a film második része mindenesetre azzal telik, hogy feltárulnak apa és lánya közös múltjának részletei. Noha a történet ebben a szakaszában sem tartogat különösebb izgalmakat, Madden felpörgeti az eseményeket: úgy vág, s kamerájával úgy táncolja körbe a kockás füzetek felett görnyedő szereplőket, mintha nem is matematikusokról, hanem világ-összeesküvésekben mesterkedő szuperkémekről szólna a történet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/03 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8553