KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kölcsönkért gyufa

Gáti Péter

 

Közismert az a régi történet, hogy valaki lemegy a trafikba egy doboz gyufáért, és két hét múlva messzeföldről ad hírt magáról. Vígjátéki alaphelyzet kétségtelenül. Némileg hasonló szituációval indul a most látható – Maiju Lassila magyarul is olvasható, hasonló című regénye alapján készült – szovjet-finn koprodukciós film is. Egy vidéki tanyán az asszony gyufáért a szomszédba küldi álmatag és lustálkodó urát. Ez a komissió végeláthatatlan kalandok apropója lesz. Hősünk falubeli komájával együtt – kissé bepálinkázva – a közeli városban köt ki. Tévedések és félreértések sorozata követi egymást: otthon előbb azt hiszik róluk, hogy kivándoroltak, majd, hogy vízbe fúltak. Közben az „özvegyen” maradt feleség, aki nem Pénelopé természetű, új gazda után néz. Végül, a vígjáték szabályai szerint minden megoldódik, és gyufa is kerül a tűzgyújtáshoz.

A történet gyorsvonati sebességgel halad a már jóelőre kijelölt vágányokon. Minden epizód, csetlés-botlás kalamajkát okoz, s talán még végignevetni sincs időnk egy-egy részletet. Sajnos, e gegek és a poénok is igen ismertek: mintha a Stan és Pan mozik, vagy az amerikai burleszkfilmek ikertestvérét látnánk. Visszaköszönnek az ötletek, gyakran az ebben a műfajban szokásos és kötelező habostorta-csaták színvonalán.

A népmesei ihletésű történet néhol felbukkanó fanyar humora egy jó film elszalasztott lehetőségét jelzi. A vidékies bumfordiságukban remekül ábrázolható alakokra, a helyzetkomikum forrásául kínálkozó szituációkra bizton támaszkodhatott volna a rendező. Talán a túlságosan is „nemzetközi” poénok, fordulatok teszik, hogy bárhol eladható, de mégis jellegtelen, rutinízű film ez a szovjet–finn „tévedések vígjátéka”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/10 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7314