KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Boldogságkeresők

Sneé Péter

 

Ősi üzbég hagyomány szerint Szimurg, a mesék csodás madara, tollának puszta érintésével boldoggá tehet mindenkit. Az embereknek nincs tehát egyéb dolguk, mint hogy kövessék a madarak útját, s a Korán tanításait megtartva kiérdemeljék a természet kegyét.

A film egy üzbég hegyi faluba vezeti a nézőt, a távoli múltnak azt az időszakát mutatva be, melyben a falu lakói közötti vérségi, érzelmi kapcsolatokra egyre inkább érdekek által közvetített kapcsolatok telepszenek. Ebből az új elvek alapján szerveződő közösségből távoznak a film gyermek főhősei, hogy szerelemre, barátságra alapuló idilljüket felépíthessék.

Csakhogy a felnőttek világa a sziklák közé, az erdőbe is követi őket; egyre gorombább gesztusokkal rombolja szét illúzióikat, mind jobban hatalma alá vonva ezzel a gyerekeket. Míg végül a cselekmény utolsó mozzanatában az egyetlen életben maradt fiú – végképp feladva önmagát – kardot fog, s elindul visszafelé.

A film az ősi mítosz szimbólum-rendszerét alkalmazza a társadalmi, lélektani folyamatok bemutatásában. Kár, hogy az alkotók nem kerülik el az effajta ábrázolásmódban rejlő valamennyi csapdát: vagy túl sokat akarnak egy-egy jelképpel kifejezni, s ezért a társadalmi mechanizmusok erősen leegyszerűsödve jelennek meg, vagy pedig az önmagukban álló szimbólumok nem közvetítenek a dramaturgiai szerkezetbe illő jelentéseket. Emiatt az egyébként látványos szépségű film hitele rendül meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/10 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6306