KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis vonatrablás

Havas Fanny

 

Az Osztrák-Magyar Monarchia délkeleti végein, a dalmát hegyek között még a bicikli is csodaszámba ment, nemhogy a vonat vagy a pokolgép. Ha a filmen nem jelennének meg szép sorjában a XX. század jellegzetes relikviái (az automobil, a mozi, a prefasiszta-anarchista terrorista, a bolsevikok elől menekülő orosz arisztokrata stb.) akár azt is gondolhatnánk – némi túlzással persze –, hogy igazi múltszázadi históriával van dolgunk, olyannyira avitt, hogy ne mondjam, elmaradott az a szellemi és tárgyi közeg, amelyben a cselekmény játszódik. De hát a Balkánon vagyunk, s erről – hála a rendező körültekintő gondoskodásának – egy pillanatra sem feledkezünk meg vetítés közben. Csodák csodája (vagy mégsem ?), Balkán ide vagy oda, már az első percektől roppant ismerősnek tetszik ez a békebelien kedélyes, olajozottan nem működő, szalonzenére andalgó, olykor pálinkagőzösen virtuskodó társadalom, amelyben még az útonállók sem úgy funkcionálnak, ahogy az jóravaló, tisztességes útonállókhoz illenék, hogy a csendőrökről már ne is beszéljünk. Ahogy esik, úgy puffan – még a golyó is. Ha nem talál, hát nem talál. Itt minden mindegy. Az igazán váratlan fordulat akkor következik be, amikor egyik pillanatról a másikra összeomlik a Monarchia és kikiáltják a királyságot, minek következtében a pandúrok és rablók között gáláns hely- és szerepcserére kerül sor. Az új felállás persze a lényegen mit sem változtat a köztük fennálló korrupt egyezség érvényben marad. A film az ismert és kedvelt amerikai, illetve olasz westernek középkelet-dél-európai, keserűen ironikusra hangszerelt parafrázisa. Mentes mindenfajta nosztalgiától és romantikától, viszont bővelkedik fanyar humorban. Hogy mégsem ragad magával, az elsősorban a lagymatag balkáni tempón múlik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/07 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5244