KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bigyó felügyelő

Hungler Tímea

 

Hogy kicsoda Bigyó Felügyelő? Az amerikai szuperszonikus Pom-pom. Egy egész MÉH-lerakat, kacni a javából. Bámulatosan tudja változtatni az alakját (egyujjas kifordított bundakesztyű, papucs orrán pamutboly etc.). Boldogult úrfikorában rajzfilmfigura volt, amíg az amerikai filmipar mára már krónikusként diagnosztizálható remake láza ki nem tört rajta is, mint történt az sorstársával, a jobb napokat megélt Flinstone famíliával. Ugyan a Bigyó felügyelő klasszikus mesékhez méltóan (Grimm, Benedek Elek) a jó és a rossz harcát viszi vászonra, mindezt a vizuális effektusokban rejtőzködő brutalitásnak olyan vehemens alkalmazásával teszi, hogy az ifjúsági film kategóriába sorolt alkotás akár nyugodtan lehetne korhatáros is: továbbképzés gyermeklelkületű terroristáknak, terrorista hajlamú gyermekeknek.

A filmet elnézve némi nosztalgiával tekinthetünk Bagamérire (ki fagylaltját maga méri), itt bizony semmi tricikli, minden turbó-meghajtású, elsősorban maga a főhős, akit egy balesetet követően toldoz-foldoz össze a csúcstechnológia: a nyaka rugón jár, gólyalábakon közlekedik, az ujjai helyén öngyújtó meg kisolló..., tiszta horror... Ez a gyermekeknek szánt Robot-zsaru, avagy a pozitív hős száll szembe a Gonosszal nyolcvan kínos perc alatt, ami alatt a kritikus fejében a géntechnika kérdésein keresztül a terrorizmuson át az agressziónak a gyermeklélekre gyakorolt hatásáig bezárólag minden eszébe jut, kivéve az, hogy ifjúsági filmet lát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4608