KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

Ösztön

Mátyás Péter

 

Bizonyára mindenki emlékszik még A bárányok hallgatnakra, a megszállottak pedig a Gorillák a ködbenre is. Akik kíváncsiak, ad absurdum, hogy mi történik, ha e kettőt keresztezzük, most választ kaphatnak.

A kiváló antropológus két évet tölt Afrika dzsungelében a gorillák között, míg a kiválasztott csapat lassacskán befogadja őt, végül a csoport teljes jogú tagjává válik. Amikor vadászok találnak rájuk, a kíméletlen küzdelemben két embert megöl és másik hármat megsebesít. Elfogják és Amerikába szállítják, ahol egy börtönben pszichológiai vizsgálatnak vetik alá. Milyen illuzórikus is az ember „társadalmi viselkedése”, normarendszere az állatvilágból örökölt, természetes ösztöneinek árnyékában, ahol a drámai feszültséget az emberi és az embertelen szembeállítása, felcserélhetősége jelentené. A konfliktust azonban most a közhelyek gyűjteményévé fokozzák le. Senkit sem ér váratlanul a gondolat, hogy az embernek meg kell tanulnia harmóniában együtt élni a természettel, hogy a vadaknak az állatkert nem ideális otthonuk, hogy a szülő és gyermek között igazi érzelmi viszony szükséges. Sok az ismerős, más művekből visszaköszönő momentum is. Déjà vu érzésünk van, és nemcsak a Tarzan-filmek áthallásai miatt. Párhuzamokat fedezhetünk fel A farkasokkal táncolóval, ahol egy magasabb civilizációjú ember feladja korábbi énjét, és felveszi a helyi szokásokat, az eredendőbb létállapotot. A nyomasztó környezet a pszichiátriai intézetben a Száll a kakukk fészkére, míg a doktor és a páciense között egyre inkább elmélyülő, egymásrautalt viszony az Ébredésekre emlékeztet. A mindig tetszetős őserdei képek és az állatok tanulmányozása közben ott érezzük Sigourney Weaver mosolyát (Gorillák a ködben), az emberi élettől elvadult, démoni erejű antropológus (Anthony Hopkins) alakjában pedig végig kísért egykori sikere, Hannibal Lecter szelleme. A gonosz civilizáció és az ősi, tiszta természeti állapot durva és sematikus szembeállítása, a túlfűtött, érzelgős jelenetek – a színészeken kívül itt a majmok is sírva fakadnak – nem pótolhatják a hiányzó cselekményt. A néző is könnyekkel küszködik, amikor hősünk megtanulja a gorilláktól a család szerepének fontosságát, és felismeri, hogy a civilizált élet mögött a hatalom birtoklása és a szabadság feladása áll. De ezek már nem a meghatódás könnyei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4576