KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Marshall – Állj ki az igazságért!

Kovács Patrik

Marshall – amerikai, 2017. Rendezte: Reginald Hudlin. Szereplők: Chadwick Boseman, Josh Gad, Kate Hudson. Forgalmazó: Bontonfilm. 118 perc.

Thurgood Marshall volt az első afroamerikai jogász, akit a Legfelsőbb Bíróság tagjává választottak az Egyesült Államokban. Jurátussága első éveibe repít vissza a Marshall – Állj ki az igazságért! című bírósági dráma. 1941-ben az ifjú Thurgood (Chadwick Boseman) darázsfészekbe nyúl: egy polgárjogi szervezet ügyvédjeként Connecticutba utazik és elvállalja annak a fekete szolgálónak, Joseph Spellnek (Sterling K. Brown) a képviseletét, aki a vádak szerint bestiálisan megerőszakolta jómódú gazdája feleségét, Eleanort (Kate Hudson), majd gyilkossági kísérlettel tetézte vétkét. Marshallt végül hivatalosan eltiltják az ügytől, helyét pedig egy tapasztalatlan kollégája, Sam Friedman (Josh Gad) veszi át, akit hősünk titokban instruál a „súgólyuk” mögül. Kettejük dacszövetségét ádáz próbák elé állítja a pert övező médiaszenzáció és a fajgyűlölő helybéliek mérgező indulatai. A Marshall alappillére egyébiránt épp szikár társadalomkritikája: sebészkés-pontossággal mutatja be a korabeli Amerikában felgyülemlett pusztító előítéletességet.

Az eljárás során a bíró cinkosan összekacsint az ügyésszel: az esküdtek önkényes kiválasztásától a védelem bizonyításának tudatos gáncsolásáig terjed együttműködésük, s mindez joggal kelt megütközést a nézőben, ugyanakkor a korszellem egyoldalú ábrázolása bizonyos idő után fonák helyzetet teremt. A karakterek ugyanis szélsőségesen polarizáltak, ráadásul túl látványosan szolgálják a progresszív üzenetet: a legszebb virtusokat megtestesítő két főhős egy-egy kisebbségből (fekete és zsidó) vétetett, míg a másik oldalon kizárólag rút lelkű és becstelen fehér férfiak sorakoznak fel, ideértve a végül valódi áldozattá nemesedő Eleanor agresszív férjét is. Néhány ideológiai indíttatású túlkapással is találkozhatunk: az egyik jelenetben például Marshall párhuzamba állítja a náci fajelméletet az Amerikában honoló rasszizmussal. Kissé merész képzettársítás. Ráadásul a mellékhősök garmadája oly mértékben túlidealizálja a címszereplőt, hogy az szinte már a hasonló tematikájú A komornyik elsöprő giccshurrikánjára emlékeztet.

Műfajilag azonban csaknem kifogástalanul működik a Marshall: a hangütés ugyan bátortalan, s a forgatókönyvíró kissé komótosan vázolja Thurgood előéletét és az eset körülményeit, ám a tárgyalótermi szekvenciák felépítése perfekt, a furfangos érvelések és a szilaj szócsaták közepette pedig úgy érezhetjük, valódi modern gladiátorjáték zajlik a pulpitus előtti arénában. A markáns képi világ (korhű díszletezés, kontrasztosan fényképezett éjszakai jelenetek) már-már a film noir előtti tisztelgésként is tételezhető, a szupersztár-várományos Chadwick Boseman pedig bámulatos alakítással demonstrálja, hogy sokkal többre is képes, mint csillogó maskarában domborítani egy gigantikus, de lélektelen álomgyári franchise aktuális epizódja kedvéért.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13663