KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelem tesztelve

Alföldi Nóra

Ôtez-moi d’un doute – francia, 2017. Rendező: Carine Tardieu. Írta: Baya Kasmi, Michel Leclerc és Raphaële Moussafir. Kép: Pierre Cottereau. Zene: Eric Slabiak. Szereplők: François Damiens (Erwan), Cécile De France (Anna), Guy Marchand (Bastien), Alice de Lencquesaing (Juliette). Gyártó: Karé Productions. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Erwan jóvágású negyvenes férfi, zord, őszbe hajló borostás külleme igazán jó embert takar: napi nyolc órában bombaszakértőként saját testi épségét kockáztatva tisztítja a vidéki idillt a második világháborús lövegektől, magánemberként pedig huszonéves várandós lányáról gondoskodik. Élete igazán akkor fordul fel fenekestül, amikor lánya genetikai vizsgálatakor kiderül, hogy édesapja valójában nem is az édesapja. Kis hezitálás után úgy dönt, hogy felkeresi valódi apját, akit meg is talál egy kedvesen bohókás, ex-forradalmár öregúr személyében. A zűrök és szívfájdalmak igazán akkor tetéznek, amikor Erwan teljes véletlenségből megismerkedik egy rendkívül izgalmas hölggyel, akiről viszont kiderül, hogy valódi apjának lánya, tehát az ő féltestvére.

Carine Tardieu filmje a felületen vitathatatlanul egy szaftos, brazil szappanoperákat megszégyenítő családi-szerelmi melodrámának ígérkezik. A rendezőnő azonban ügyesen kikerüli a sztoriban sunyin megbúvó csapdákat és egy kissé álmoskás hangulatú, de kedves romantikus történetet bont ki. Segítik ebben a remek, rendkívül visszafogott játékukkal parádézó színészei, akik igazán szerethető figurákat skiccelnek fel szívmelengetően. Tardieu azonban érezhetően küzd az anyaggal: igyekszik mind az érzelmeket, mind a történet dinamikáját alacsony fordulatszámon pörgetni, nehogy valahol elragadtassa magát, amitől filmje kényes témái miatt ízléstelenségbe csapna át. Ekképpen egyik melodrámai szál se tartogat őrülten komikus vagy éppen szívfacsaró elemeket. Ugyanez érvényes a film vizuális világára is: habár a történet valamikor kora ősszel vagy kora tavasszal játszódik egy vidéki-tengerparti francia városkában, sehol egy idilli kép vagy markáns hangulat. A Szerelem tesztelve nagyon kellemes, feszültségmentes 110 percnyi szórakozást tartogat, de sajnos kevés nyomot hagy a nézőben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13524