KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Lucy

Andorka György

Lucy – amerikai-francia, 2014. Rendezte és írta: Luc Besson. Kép: Thierry Arbogast. Zene: Eric Serra. Szereplők: Scarlett Johansson (Lucy), Morgan Freeman (Norman), Amr Waked (Pierre), Johan Philip Asbaek (Richard), Choi Min-sik (Kang). Gyártó: Canal+ / Ciné+ / EuropaCorp. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

Félő, hogy az emberi szürkeállomány 10%-os kihasználtságról szóló mítosz számonkérése a felütésben Luc Besson új moziponyvája kapcsán nagyjából annyira tűnhet cool gesztusnak, mint Carl Sagan az X-akták néphülyítését ostorozó megjegyzései, a kevésbé informált olvasók kedvéért elöljáróban mégis szögezzük le: a fenti elképzelés nem több, mint félreértések sorozatában gyökerező – már csak a természetes szelekció vastörvényével is logikailag ellentétes – városi legenda. A fikció világában persze légből kapott premisszákra is egészen csinos várakat lehet építeni, és noha az agy nem éppen úgy működik, mint a „rootolható” okostelefon, a rendező dicséretére legyen mondva, dramaturgiailag remekül vezetett, feszes és profi mestermunkát húz fel erre a macguffinra. A rosszkor, rossz helyen lévő csitri speciális droggal kitágított elméjű szuperhőssé válik, hullahegyek kíséretében; in medias res nekilóduló, színtiszta exploitation a Crank-filmek nyomdokain. Mindezzel semmi probléma nincsen, időnként jól esik, ha Johannson közelképekkel fetisizált idomai előhozzák a belvárosi értelmiségiből a neandervölgyit, a Dies irae taktusaival aláfestett vérontás a galamblelkekből a Mechanikus narancs Alexét, az olcsó CGI-gimmickek és a big beat zenével támogatott párizsi autós üldözés csillagászati kliséje pedig a túl sokat látott esztétából némi elnéző somolygást.

A nő körülrajongott fesztiválkedvence és a Transzcendens komótos, régi iskolás sci-fije után az alászálló kultúrjavak logikája szerint immáron a szofisztikált filmkedvelők illetve Kurzweil-hívő geekek szűkebb körén kívül is fogyasztható variáció került az étlapra a korszellemet fémjelző transzhumanizmus/szingularitás témában. A plázaközönség minden bizonnyal kajálni fogja, de az aggodalmas jövőképek után az előző csoportok számára is felüdülés lehet a címében etiópiai ősanyánkra utaló Lucy: megnyugtató a tudat, hogy történjék bármi, Besson filmes univerzumában minden dolognak mértéke a popcornt zörgető majomember marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11765