KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Bourne-hagyaték

Baski Sándor

The Bourne Legacy – amerikai, 2012. Rendezte: Tony Gilroy. Írta: Tony és Dan Gilroy. Kép: Robert Elswit. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Jeremy Renner (Alex Cross), Edward Norton (Byer), Rachel Weisz (Marta), Stacy Keach (Turso). Gyártó: Universal Pictures / Relativity Media. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 135 perc.

A Bourne-széria producerei, a jelek szerint, tökéletesen ismerik a mozifranchise-ok első számú szabályát – ami nem romlott el, azt nem kell megjavítani. A Robert Ludlum regényeit nagyfokú alkotói szabadsággal feldolgozó akciósorozat epizódjaiban csak a helyszínek és a mellékszereplők váltakoznak, a dramaturgia és a koreográfia ugyanaz. Olyannyira, hogy a második és harmadik részt jegyző Paul Greengrass a legújabb felvonás címének „A Bourne-redundanciá”-t javasolta. Az angol rendezőt nem is érdekelte a folytatás, helyette a széria eddigi (társ)forgatókönyvírója, Tony Gilroy kapta meg a lehetőséget a bizonyításra, aki több szempontból is a nehezebb utat választotta.

Miután a Jason Bourne-t alakító Matt Damon nem írt alá az új részre, kézenfekvő lett volna egy másik színészre bízni a szerepet – Gilroy ehelyett egy új karaktert vezetett be. A Bourne-hagyaték ugyanakkor szorosan kapcsolódik A Bourne-ultimátumban nyitva hagyott cselekményszálakhoz; a film első harmadának értelmezéséhez elengedhetetlen az előző részben történtek ismerete. A hosszúra nyúlt felvezetésben ráadásul – a trilógiára jellemző feszes akciószekvenciák helyett – jórészt beszélő fejek uralják a vásznat. A CIA különböző titkos egységeinek belharcaiba pillanthatunk bele, és ugyan a Cég vezetőinek machinációi az első három részben is központi szerepet kaptak, Gilroy még inkább fókuszba helyezi a politikai vonatkozásokat, hasonlóan eddigi rendezéseihez (Michael Clayton, Kettős játék).

A Bourne-hagyaték ennek megfelelően követi a trilógia alapját képező receptúrát – a Jeremy Renner által alakított renegát szuperügynöknek is a sajátjai elől kell menekülnie –, de máshová helyezi a hangsúlyokat. A Bourne-széria az önismétlés vádjában kétségkívül bűnösnek nyilvánítható, védelmére szól ugyanakkor, hogy az alkotók szerzői mániáinak szabad utat enged, legyen szó a „shaky cam” használatáról (Greengrass) vagy a hetvenes évek konspirációs thrillereinek megidézéséről (Gilroy).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11232