KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/január
JODOROWSKY
• Jankovics Márton: A világfi hazatérése Jodorowsky, a mágus
• Sepsi László: A próféta kudarca Frank Pavich: Jodorowsky’s Dune
JAPÁN SZELLEM
• Varró Attila: Harcosok és hittérítők 47 rónin
• Csiger Ádám: Ház az erdő mélyén Hausu
FREARS
• Takács Ferenc: Itt és most Stephen Frears
• Vajda Judit: Nihil nimis Philomena – Határtalan szeretet
MISS HOLLYWOOD
• Kovács Kata: Neurózis és happy end Nicole Holofcener
• Baski Sándor: Hölgyválasz A korhatáros komédiák evolúciója
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 2. rész
• Kővári Orsolya: „Az oroszlán: asszimilált bárány” Filmszínpad: Rába Roland
QUEER FILMEK
• Kis Katalin: A bús heteroszexuális férfi panaszai Melegek a magyar filmben
• Harmat György: Ugyanaz a szerelem Budapest Pride LMBTQ Fesztivál
• Huber Zoltán: Másképpen más Coming Out
TEST ÉS LÉLEK
• Kovács Petra: Titkok a vásznon London: Európai Pszichoanalitikus Filmfesztivál
• Pintér Judit Nóra: A szenvedés képei Betegség a filmvásznon
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: Béketeremtő filmes háború Bosnyák filmek
CAPA 100+
• Bácsvári Kornélia: A mexikói bőrönd Capa 100+
• Kolozsi László: Capa filmje Robert Capa/A Játékos
KÖNYV
• Kelecsényi László: A vér nem válik vízzé Inkey Alice: No de Alizka!
FILM / REGÉNY
• Bocsor Péter: Fehéren feketén Solomon Northup: Twelve Years a Slave
• Roboz Gábor: Halványuló kézjegy Steve McQueen: 12 év rabszolgaság
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A ló másik oldala Overdose – Vágta egy álomért
• Bilsiczky Balázs: Határtalanul Háromkirályok
• Andorka György: A halhatatlanság halála A futurológiai kongresszus
MOZI
• Baski Sándor: Ezerízű szerelem
• Forgács Nóra Kinga: Csinibabák
• Alföldi Nóra: Joséphine
• Csiger Ádám: Csókok és gólok
• Kránicz Bence: Harcban élve
• Huber Zoltán: Behálózva
• Roboz Gábor: Kísértés
• Tüske Zsuzsanna: Dom Hemingway
• Parádi Orsolya: Belle és Sébastien
• Varró Attila: Csillaghercegnő
• Sepsi László: A hobbit: Smaug pusztasága
• Vajda Judit: Vágyak szerelmesei
DVD
• Pápai Zsolt: 80 huszár
• Soós Tamás Dénes: Amerikai vérbosszú
• Soós Tamás Dénes: Klein úr
• Tosoki Gyula: A bűn árnyékában
• Benke Attila: Vörös nap
• Varga Zoltán: Szellemes karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Agitátorok

Tosoki Gyula

Agitátorok – magyar, 1969. Rendezte: Magyar Dezső. Szereplők: Bódy Gábor, Dobai Péter, Oszter Sándor, Földes László, Szentjóby Tamás. Forgalmazó: Magyar Filmintézet – BBS. 78 perc.

 

A magyar film ködlovagjának legendás műve két korszak határán áll, egyszerre a hatvanas évek kérdező filmjének örököse, és egy új korszak nyitánya. Lehetett volna, ha nem tiltják be közel húsz évre, és követőkre talál.

Magyar Dezső egyetlen – itthon forgatott – nagyjátékfilmjét problémafelvetésének radikalizmusa és formanyelvének újszerűsége is a hetvenes évek programadó darabjává avathatta volna. Az Agitátorok ma is letaglózó lendülete a szerző kompromisszumot nem ismerő alapállásából fakad, abból, ahogy a prágai ősz utáni válsághangulatban a párbeszéd szükségességéért perel. Az 1918-19-ben játszódó történet középpontjában megszállottan, csökönyösen vagy naiv módon a kommunista forradalom mellett hitet tevő fiatalok állnak, akik megalapítják az MKP Intellektuális Csoportját, hogy terjesszék az ideológiát és munkásokat nyerjenek meg ügyüknek. A film jelentős részében a főszereplők világmagyarázatainak és eltérő forradalomértelmezéseinek ütköztetése folyik, azonban Magyar Dezsőnek nincsenek illúziói a pluralizmus mítoszával kapcsolatban, erre utal a fiatalok szabadgondolkodásának érvényességét kétségbe vonó káderek szerepeltetése és a valamennyi figura vesztét hozó zárlat. A rendező voltaképp saját filmjének sorsát vetítette előre a befejezéssel: láthatóan tisztában volt vele, hogy a ’68-as ortodox fordulat után Magyarországon – és az egész keleti blokkban – az alternatív véleményeknek befellegzett, illetve a hatalom szókimondó művekkel szembeni toleranciaküszöbe is lecsökkent.

Különösen fájdalmas, hogy az Agitátorok végül is zárvány lett filmtörténetünkben, mert nem csupán problémaérzékenysége, hanem előadásmódja és formanyelve is egyedülálló. Magyar Dezső azt a modernista nyelvet beszélte perfekt módon, amelyet csak kevesen tudtak egész Európában, ráadásul egy újítást is bevetett: az archív anyagoknak a szabad asszociációk előtt utat nyitó használata csak a hetvenes évektől terjedt el az egyetemes filmművészetben, és lett hamarosan agyonalkalmazott technikává.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8869