KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/január
JODOROWSKY
• Jankovics Márton: A világfi hazatérése Jodorowsky, a mágus
• Sepsi László: A próféta kudarca Frank Pavich: Jodorowsky’s Dune
JAPÁN SZELLEM
• Varró Attila: Harcosok és hittérítők 47 rónin
• Csiger Ádám: Ház az erdő mélyén Hausu
FREARS
• Takács Ferenc: Itt és most Stephen Frears
• Vajda Judit: Nihil nimis Philomena – Határtalan szeretet
MISS HOLLYWOOD
• Kovács Kata: Neurózis és happy end Nicole Holofcener
• Baski Sándor: Hölgyválasz A korhatáros komédiák evolúciója
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 2. rész
• Kővári Orsolya: „Az oroszlán: asszimilált bárány” Filmszínpad: Rába Roland
QUEER FILMEK
• Kis Katalin: A bús heteroszexuális férfi panaszai Melegek a magyar filmben
• Harmat György: Ugyanaz a szerelem Budapest Pride LMBTQ Fesztivál
• Huber Zoltán: Másképpen más Coming Out
TEST ÉS LÉLEK
• Kovács Petra: Titkok a vásznon London: Európai Pszichoanalitikus Filmfesztivál
• Pintér Judit Nóra: A szenvedés képei Betegség a filmvásznon
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: Béketeremtő filmes háború Bosnyák filmek
CAPA 100+
• Bácsvári Kornélia: A mexikói bőrönd Capa 100+
• Kolozsi László: Capa filmje Robert Capa/A Játékos
KÖNYV
• Kelecsényi László: A vér nem válik vízzé Inkey Alice: No de Alizka!
FILM / REGÉNY
• Bocsor Péter: Fehéren feketén Solomon Northup: Twelve Years a Slave
• Roboz Gábor: Halványuló kézjegy Steve McQueen: 12 év rabszolgaság
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A ló másik oldala Overdose – Vágta egy álomért
• Bilsiczky Balázs: Határtalanul Háromkirályok
• Andorka György: A halhatatlanság halála A futurológiai kongresszus
MOZI
• Baski Sándor: Ezerízű szerelem
• Forgács Nóra Kinga: Csinibabák
• Alföldi Nóra: Joséphine
• Csiger Ádám: Csókok és gólok
• Kránicz Bence: Harcban élve
• Huber Zoltán: Behálózva
• Roboz Gábor: Kísértés
• Tüske Zsuzsanna: Dom Hemingway
• Parádi Orsolya: Belle és Sébastien
• Varró Attila: Csillaghercegnő
• Sepsi László: A hobbit: Smaug pusztasága
• Vajda Judit: Vágyak szerelmesei
DVD
• Pápai Zsolt: 80 huszár
• Soós Tamás Dénes: Amerikai vérbosszú
• Soós Tamás Dénes: Klein úr
• Tosoki Gyula: A bűn árnyékában
• Benke Attila: Vörös nap
• Varga Zoltán: Szellemes karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mimic – A júdás faj

Varró Attila

 

A keresztény világban egy évezrede elterjedt teizmus szerint Isten a természet felett álló mindenható lény – egyszerre teremtője, irányítója és végső célja a világegyetemnek. Az új millennium küszöbén az ezeréves tanok ismét időszerűvé váltak, Isten helyébe azonban az Ember lépett, vállára véve a várva-várt csúcspozíció valamennyi terhét.

Dr. Susan Tyler entomológus a New York-i gyermekeket halálos járvánnyal fenyegető csótány-populáció ellen genetikai úton új rovarfajt teremt, beépített öngyilkos génekkel fél évnyi létre predesztinálva művét. A feladat elvégzése után a Júdás-bogár – nevéhez hűen – elárulja istenét, ellene fordul, és előre elrendeltetett sorsát semmibe véve sokasodni kezd. A meddő Frankenstein doktornő maroknyi sereg élén leszáll a városi metró termékeny mechano-méhébe, hogy megküzdjön ízeltlábú szörnyetegével: a nyirkos szülőcsatornák, fólia-szűzhártyák, vasbeton-vaginák mélyén kezdetét veszi a harc a világuralomért. A lázadó rovarhad bűne, hogy ember akar lenni; antropomorf álcája nem ragadozójától védi, inkább teremtőjéhez teszi hasonlatossá. A mimikri a természet ősi rendjében az evolúciót szolgálja: a hártyásszárnyú angyalok titkos rendjében a revolúció eszközévé válik a makrokozmosz végcéljának eléréséhez, akár a génsebészet, a klónozás vagy a mesterséges intelligenciák.

Guillermo del Toro egy csodálatos vámpírmese, a kilenc mexikói Oscar-díjjal jutalmazott Cronos után második művében is horror-klisékből emel barokk film-katedrálist. A mindössze kétoldalas Donald A. Wollheim-novella alapján írt Mimic keresztény példabeszéd, rovar-fabula: félelmetes metamorfózisai és a Rodriguez által forgatott akciójelenetek ellenére nem igazán illeszkedik a jól ismert Lény-Bestia vonalba. A Hetedik vagy a Prodigy-videók karcos képsorait idéző látványvilág, a koherens szimbólumrendszer és a jellegzetes horror-karakterek válogatott rovargyűjteménye azonban különleges élményt ígér a klasszikus rémfilmek és a modern moralitás-játékok szerelmeseinek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4528