KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/január
JODOROWSKY
• Jankovics Márton: A világfi hazatérése Jodorowsky, a mágus
• Sepsi László: A próféta kudarca Frank Pavich: Jodorowsky’s Dune
JAPÁN SZELLEM
• Varró Attila: Harcosok és hittérítők 47 rónin
• Csiger Ádám: Ház az erdő mélyén Hausu
FREARS
• Takács Ferenc: Itt és most Stephen Frears
• Vajda Judit: Nihil nimis Philomena – Határtalan szeretet
MISS HOLLYWOOD
• Kovács Kata: Neurózis és happy end Nicole Holofcener
• Baski Sándor: Hölgyválasz A korhatáros komédiák evolúciója
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 2. rész
• Kővári Orsolya: „Az oroszlán: asszimilált bárány” Filmszínpad: Rába Roland
QUEER FILMEK
• Kis Katalin: A bús heteroszexuális férfi panaszai Melegek a magyar filmben
• Harmat György: Ugyanaz a szerelem Budapest Pride LMBTQ Fesztivál
• Huber Zoltán: Másképpen más Coming Out
TEST ÉS LÉLEK
• Kovács Petra: Titkok a vásznon London: Európai Pszichoanalitikus Filmfesztivál
• Pintér Judit Nóra: A szenvedés képei Betegség a filmvásznon
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: Béketeremtő filmes háború Bosnyák filmek
CAPA 100+
• Bácsvári Kornélia: A mexikói bőrönd Capa 100+
• Kolozsi László: Capa filmje Robert Capa/A Játékos
KÖNYV
• Kelecsényi László: A vér nem válik vízzé Inkey Alice: No de Alizka!
FILM / REGÉNY
• Bocsor Péter: Fehéren feketén Solomon Northup: Twelve Years a Slave
• Roboz Gábor: Halványuló kézjegy Steve McQueen: 12 év rabszolgaság
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A ló másik oldala Overdose – Vágta egy álomért
• Bilsiczky Balázs: Határtalanul Háromkirályok
• Andorka György: A halhatatlanság halála A futurológiai kongresszus
MOZI
• Baski Sándor: Ezerízű szerelem
• Forgács Nóra Kinga: Csinibabák
• Alföldi Nóra: Joséphine
• Csiger Ádám: Csókok és gólok
• Kránicz Bence: Harcban élve
• Huber Zoltán: Behálózva
• Roboz Gábor: Kísértés
• Tüske Zsuzsanna: Dom Hemingway
• Parádi Orsolya: Belle és Sébastien
• Varró Attila: Csillaghercegnő
• Sepsi László: A hobbit: Smaug pusztasága
• Vajda Judit: Vágyak szerelmesei
DVD
• Pápai Zsolt: 80 huszár
• Soós Tamás Dénes: Amerikai vérbosszú
• Soós Tamás Dénes: Klein úr
• Tosoki Gyula: A bűn árnyékában
• Benke Attila: Vörös nap
• Varga Zoltán: Szellemes karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A sivatag rabjai

Beregi Tamás

 

A Balzac regényéből készült film középpontjában voltaképp a romantika ember-természet ábrázolásmódjának egyik legkedveltebb motívuma, azaz a magányos férfi, és az őt elnyelő, feminin jellegű táj panteisztikus kapcsolata, s az ebben a viszonyban rejlő végzetszerűség áll. A film különlegessége nem is ennek a sokak szerint talán elcsépeltnek tűnő viszonyrendszernek a bemutatása, hanem sokkal inkább az, hogy a sivatag igazi megtestesítőjévé a műben – Balzac alkotásánál jóval nagyobb hangsúllyal – egy oázisban élő állat, nevezetesen egy nősténypárduc válik.

A film főhőse, Augustin Robert, egy fiatal francia katonatiszt azt a feladatot kapja, hogy megvédelmezzen egy finom lelkű művészettörténészt, akit Napóleon az egyiptomi műkincsek feltérképezésére küld a Nílus országába. A két férfi azonban eltéved a sivatagban, s míg a művész-tudós öngyilkosságba menekül a szomjhalál elől, addig a katonatiszt számára sokkal felemelőbb végzetet rendel a sors. A férfi egy oázisba téved, és itt találkozik össze az életét döntően megváltoztató nősténypárduccal: az állat bántani ugyan nem bántja, azonban teljesen megbabonázza őt. A darwiniánus tanokat két lábbal tipró film főszereplője az állat hatására egyfajta sajátos visszafejlődésen megy keresztül: a több fázisú evolúciós regresszió végpontján a főhős már mezítelenül, négykézláb rohangál, nyulakra vadászik, nyers húst eszik, sőt egy rivális hímállat arra ösztökéli őt, hogy maga is párducszínekkel pingálja ki a testét. Az egyszerre szánalmas és megható metamorfózis azonban kudarcra van ítélve: a férfi nem bújhat ki teljesen emberbőréből. A film több utalást is tartalmaz az Angol beteg és Marco Ferreri Milyen jó ízűek a fehérek című alkotására, és mindemellett még egy különös tanulsággal is szolgál: nemcsak az emberi, hanem még a szodomita eredetű szerelem is lehet plátói jellegű.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3938