KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/december
FRANCIA TÜKRÖK
• Ádám Péter: Fekete tükörben Jean-Pierre Melville és a gengszterfilm
• Szatmári Zsófia: Egy örök visszatérő Cocteau a Cinémathèque-ben
• Fáber András: Maszkok és tükrök Jean Cocteau
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: „Mindegy mi az, csak igaz ne legyen” Beszélgetés Király Jenővel
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 1. rész
• Horeczky Krisztina: Cintányéros cudar világ Mundruczó Kornél színháza
• Schubert Gusztáv: Pokolidő Kovács András Bálint: A kör bezárul – Tarr Béla filmjei
• Huber Zoltán: „Kitanulni a zsánerfilmeket” Beszélgetés Orosz Dénessel
• Varga Zoltán: Rajzolt siratóének A jókedvű örmény temetése
• Kovács Kata: Kóla, foci, meditáció Beszélgetés Miklós Ádámmal
LIZZANI
• Bikácsy Gergely: Celluloid Carlo Lizzani (1922-2013)
MOZITENGER
• Baski Sándor: Ember a vízben Tengeri túlélőfilmek
SKANDINÁV ZSÁNEREK
• Géczi Zoltán: Jégvihar Kaliforniában A skandináv Hollywood
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Élni jó! Gdynia
DVD
• Varga Zoltán: Daliás idők
• Czirják Pál: Hortobágy
• Bocsor Péter: Gyilkos szezon
• Czirják Pál: Magasiskola
• Tosoki Gyula: A pók fészke
• Bata Norbert: Chucky átka

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A dzsesszénekes

Pápai Zsolt

The Jazz Singer – amerikai, 1927. Rendezte: Alan Crosland. Szereplők: Al Jolson, May McAwoy, Warner Oland. Forgalmazó: Fórum Home Entertainment. 85 perc.

 

Az 1920-as évek derekán a Hollywoodban sokáig sereghajtó Warner Bros. vezetőit a stúdió katasztrofális pénzügyi helyzete késztette arra, hogy minden mindegy alapon belevágjanak egy felettébb kockázatos projektbe. A mozgókép történetének első teljes egészében hangos filmjét, a még beszédet nem, csupán kísérőzenét tartalmazó Don Juant (1926) a mozipaloták vetítéseihez szerződtetett zenészek bérének megspórolása céljából vállalták be, majd a fogadtatáson felbátorodva a rendezővel, Alan Croslanddel – és a drága pénzért megvett music-hall színésszel, Al Jolsonnal – leforgattatták a már emberi hangot is tartalmazó A dzsesszénekest.

A dzseszzénekes nem a mai fogalmaink szerinti hangos-, inkább hanggal erősített némafilm, képközi inzertekkel és ennek megfelelő dramaturgiával: a Warner vezérkarát láthatóan-hallhatóan nem lelkesítette túlságosan a pionírszerep, és óvatos duhajként közelített a paradigmaváltáshoz. A történet egy zsidó kántor fiáról szól, aki nem kíván apja örökébe lépni, és a showbusinessben szeretne szerencsét próbálni. A mese csúcspontján a konfliktus kiéleződik, hősünknek ugyanis arról kell döntenie, hogy a világhír reményét kínáló Broadway-fellépést, vagy az apja betegsége folytán kántor nélkül maradt kisközösség szolgálatát választja-e. Mindebben a Warner dilemmája tükröződik, nevezetesen az, hogy a hangnak a szélesebb közönség előtt vagy – mint puszta kuriózumnak – inkább szeparált díszletek között van-e a helye. A konfliktus kompromisszumos feloldása annak az óvatosságnak a jele, amellyel a stúdiófőnökök a hangosfilm médiumát szemlélték, igaz, éppen A dzsesszénekes bombasikere nyomán hamar odahagyták kételyeiket.

Extrák: A hangosfilm nyolcvanadik születésnapjára kiadott kétlemezes DVD gazdag kísérőanyagának kisebb része A dzsesszénekessel foglalkozik, nagyobbik része a hangoskorszak hajnalát mutatja be. Az extrák között találni kommentárt egy hangguru, Ron Hutchinson, illetve a Nighthawks együttes frontembere, Vince Giordano közreműködésével; Al Jolson-rövidfilmet; továbbá dokumentumfilmeket a hang bevezetéséről, a hang népszerűsítését célzó kisfilmeket (ezek közül a Max Fleischer társrendezésében készült darab a legizgalmasabb), és részleteket az Aranyásók a Broadwayn című korai, részben elveszett hangosfilmből.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9218