KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/december
FRANCIA TÜKRÖK
• Ádám Péter: Fekete tükörben Jean-Pierre Melville és a gengszterfilm
• Szatmári Zsófia: Egy örök visszatérő Cocteau a Cinémathèque-ben
• Fáber András: Maszkok és tükrök Jean Cocteau
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: „Mindegy mi az, csak igaz ne legyen” Beszélgetés Király Jenővel
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 1. rész
• Horeczky Krisztina: Cintányéros cudar világ Mundruczó Kornél színháza
• Schubert Gusztáv: Pokolidő Kovács András Bálint: A kör bezárul – Tarr Béla filmjei
• Huber Zoltán: „Kitanulni a zsánerfilmeket” Beszélgetés Orosz Dénessel
• Varga Zoltán: Rajzolt siratóének A jókedvű örmény temetése
• Kovács Kata: Kóla, foci, meditáció Beszélgetés Miklós Ádámmal
LIZZANI
• Bikácsy Gergely: Celluloid Carlo Lizzani (1922-2013)
MOZITENGER
• Baski Sándor: Ember a vízben Tengeri túlélőfilmek
SKANDINÁV ZSÁNEREK
• Géczi Zoltán: Jégvihar Kaliforniában A skandináv Hollywood
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Élni jó! Gdynia
DVD
• Varga Zoltán: Daliás idők
• Czirják Pál: Hortobágy
• Bocsor Péter: Gyilkos szezon
• Czirják Pál: Magasiskola
• Tosoki Gyula: A pók fészke
• Bata Norbert: Chucky átka

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Békés ég

Tamás Amaryllis

 

A szovjet légelhárításról készült film az „ésszerű nukleáris politikáért” gondolat propagandája is lehetne, de nemcsak szemléletében nem újszerű, hanem a légelhárítók, a háborús döntéshozók munkájának alátámasztásául sem szolgálhat. Laposan banális, holott a csernobili időszámítás táján lehetne merészebb, őszintébb. A háborús fenyegetettségről infantilisan fecsegni, azt felületesen érinteni, felelőtlenül álkomolykodni – ijesztő ízléstelenség.

Napilapunkban olvasom, hogy bár a béke is történelem, történelemtanításunkban is háborúcentrikusak vagyunk. S én ugyan nem képzelem magam a nézőtéren „a békére vágyó jó embernek”, de azon naivak közé tartozom, akik a túlélés egyetlen alternatívájának a világbéke megegyezéses fenntartását hiszik. A tények ugyanis riasztóbbak a filmen felvetetteknél: a Trident rakéta hatóereje nyolc második világháborút képes produkálni: az akkor felhasznált három megaton-nányi robbanóanyag csak hatezred része a világon ma felhalmozott nukleáris készlet robbanóerejének... Ha ezeket a valóságos tényeket, illetve az ezzel kapcsolatos bonyolult, sokrétű összefüggéseket nem fejezi ki árnyaltan a film, ha a főkonstruktőr figurájában nem találom kortársam gondolatvilágát, ha a tudós megszállottságot merevség és üresség, fásultság és felesleges hősködés pótolja, akkor hiába várom, hogy megismerem akár egy különös környezet teljességét, akár egy számomra ismeretlen világ hétköznapiságát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5590