PapírmoziPapírmoziKránicz Bence
Régi és új
gyerekképregények
„A képregény gyerekműfaj” – szól a médiummal kapcsolatos
legmakacsabb és legkártékonyabb félreértés. Nem csak az vele a baj, hogy a
képregény nem műfaj, hanem az is, hogy éppen úgy minden korosztálynak kínál
műveket, mint a film vagy a zene. Mindez evidencia, de érthető, miért társítják
ma is sokan a gyerekközönséghez a képregényeket: Magyarországon évtizedeken át
szinte kizárólag az ifjúságnak szóló munkákat lehetett olvasni. Mára némiképp
fordult a kocka, a szülők gyakran panaszkodnak arra, hogy nem találnak
megfelelő képregényeket a kisebb gyerekeknek, akik fiatalok még a szuperhősös
történetekhez. A jó hír, hogy a választék fokozatosan bővül: miközben az
Egyesült Államokban éppen reneszánszukat élik a gyerekképregények, az utóbbi
hónapokban itthon is volt miből válogatniuk a kisgyerekes családoknak.
Önálló kötetben jelentek meg Rusz Lívia, a legjelentősebb
romániai magyar képregényrajzoló művei, amelyeket két erdélyi gyereklapba, a Napsugárba és A haza sólymaiba készített 1959 és 1981 között. „Rusz Lívia
aranyhíd, aki összeköti a magyar és a román képregényrajongókat” – írja róla a
gyűjtemény szerkesztője, Kiss Ferenc, és nem túloz. A Rusz által megrajzolt
történetek a kelet-európai mesekincs keresztmetszetét adják, gazdagon merítenek
Illyés Gyula, Fodor Sándor és Móra Ferenc műveiből, Ion Creangă moldvai
gyűjtéseiből. A lusta gazdagokat és fortélyos szegénylegényeket bemutató,
kommunista direktívákat követő képnovellák egy része kordokumentum, a teljesség
kedvéért kerültek a kötetbe, és persze a rajzok miatt. Rusz igazi tehetsége a
figuraalkotásban rejlik: Csipike vagy Csilicsali Csalavári Csalavér ugyanolyan
könnyen belophatják magukat a gyerekek szívébe, mint A turbános titka Kempelenje a kicsit idősebb olvasókéba. Az
állatmesék alapján pedig Rusz Lívia méltó párja volt Macskássy Gyulának a
Disney-stílusú antropomorfizáció honosításában.
Régi mesék helyett kortárs ifjúsági regényt adaptált a
Somogyi György – Tebeli Szabolcs alkotópáros, Nyulász Péter Helka-sorozatának első részét. A Balaton-parti
fantasy figurái – a tűzrőlpattant királykisasszony, a bibircsókos boszorkány –
a magyar népmesékből is ismerősek lehetnek, az eleinte nehezen átlátható mitológiai
háttér viszont A Gyűrűk Urát idézi. A
képregény szerzőinek dramaturgiai érzékét dicséri, hogy viszonylag hamar
letisztul, kicsoda a hősnő és mi a feladata. A felütést néhány jól egyénített
mellékalak (főleg a két szeleburdi kobold) és a hosszan kitartott crossdressing-motívumhoz hasonló geg
teszi szórakoztatóvá. Tebeli ritmusérzéke, panelkezelése pedig talán egyik
korábbi munkájában, még az Alfabéta-díjas Kittenbergerben
sem volt ennyire magabiztos – már csak az olykor erősen sematikus arcábrázolásaival
nem vagyok kibékülve. Ezzel együtt A
Burok-völgy árnyait nyugodt szívvel adnám tíz év körüli gyerekek kezébe, de
a számtalan elrejtett vizuális poén miatt a szülővel közös lapozgatásra is
kiválóan alkalmas.
A gőzerővel dolgozó Tebeli Szabolcs egy Vonnegut-adaptációval
járult hozzá egy másik újdonsághoz, a kutyás történetekből összefűzött Tya antológiához. A kötet a képregények
iránt nem érdeklődő, viszont kutyabarát olvasókat is megszólíthatja, a
gyerekeken kívül egy-két komorabb vagy erőszakosabb történettel már
nyilvánvalóan a felnőtteket célozva. Az antológiába felejthető, félamatőr
darabok is belefértek, egyes alkotók viszont brillíroznak. Kiss Judit két
novelláját a mangahagyományokból táplálkozó, letisztult képi világ, a könnyen
megjegyezhető és szerethető kutyakarakterek teszik a válogatás legbiztosabb
pontjaivá, míg Nagy Marci Elsie című,
első világháborús története rövidke remekmű: rezignált narrációja és
karikatúraszerű figurái szatírát ígérnek, a hadszíntéri kaland drámai ereje
viszont megrendítő. A hatást elsősorban a képregényes formanyelv kínálta
lehetőségek kiaknázásával – ezúttal a visszaszámlálás feszültségének
fokozásával – éri el a szerző. Az antológia alapján a 5Panels alkotói csoport folyamatosan
képes új tehetségeket bevonzani és publikációs lehetőségeket biztosítani nekik,
munkájuk értékét pedig az Elsie-hez
hasonló képregények igazolják vissza.
Rusz Lívia: Napsugár. Színes, keményfedeles, 120 oldal. Kiadó:
Képregénykedvelők Klubja.
Somogyi György –
Tebeli Szabolcs: Helka I. – A Burok-völgy árnyai. Színes, keményfedeles, 80 oldal. Kiadó:
Betűtészta.
Tya. Fekete-fehér, puhafedeles, 136 oldal. Kiadó:
5Panels.
Kránicz Bence
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
