KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/szeptember
MAGYAR FIATALOK
• Bilsiczky Balázs: Ördögi színjáték Beszélgetés Bodzsár Márkkal
A GIALLO KEZDETEI
• Hegedüs Márk Sebestyén: Krimi és giallo A német kapcsolat
• Varga Zoltán: Rokonszenves hüllők Sergio Martino giallói
• Nagy V. Gergő: Periszkóp a nappaliban Giuliano Petrelli: Szemek a fal mögött
CHILE '73
• Lénárt András: A rend tébolya Chile ’73
FILMISKOLA
• Huber Zoltán: Betűhangolás Szinkron vagy felirat?
• Nevelős Zoltán: Magyar hangja Szinkronkészítők régen és most
CINEFEST
• Takács Ferenc: A város szerelmese Trauner Sándor (1906-1993)
• Csiger Ádám: Nincs olyan, hogy fesztiválfilm Beszélgetés Bíró Tiborral
MOZIPEST
• Sipos Júlia: A városi ember művészete Beszélgetés Dévényi Tamással
MAGYAR FIATALOK
• Kránicz Bence: Passzív ellenállás Nemzedéki közérzetfilmek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Krízisek és újrakezdések Szemrevaló/Sehenswert
• Barkóczi Janka: Minden egész Karlovy Vary
FILM ÉS IRODALOM
• Gelencsér Gábor: Drámai keretek Cézárnak meg kell halnia; Molière két keréken
• Ádám Péter: Mauriac „fekete angyala” Tékozló szív
• Bocsor Péter: Mit tudott Maisie? Henry James: Maisie tudja
• Varró Attila: Tágra nyílt szemek Mcgehee-Siegel: Maisie tudja
KÖNYV
• Zalán Vince: Hazatérőben Ember a havason. Szőts István 100
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Kossuthkifli Beszélgetés Rudolf Péterrel
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR FIATALOK
• Hirsch Tibor: Kontroll alatt Kádár-kori fiatalok

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Spirit – A sikító város

Sepsi László

The Spirit – amerikai, 2009. Rendezte: Frank Miller. Írta: Will Eisner képregényéből Frank Miller. Kép: Bill Pope. Zene: David Newman. Szereplők: Gabriel Macht (The Spirit/Denny Colt), Scarlett Johansson (Silken Floss), Samuel L. Jackson (The Octopus), Eva Mendes (Sand Saref), Jaime King (Lorelei Rox), Paz Vega (Plaster of Paris). Gyártó: Lionsgate / Odd Lot Entertainment. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 103 perc.

 

Will Eisner negyvenes évek eleji, újságmellékletként indult szériája mind a tematika, mind a formanyelv szempontjából jelentős összekötő kapocs mozgókép és képregény között. A halálból visszatért ifjú rendőr kalandtörténetei bőven merítettek korának filmjeiből (filléres sci-fitől a film noirig), miközben a szerző paneljeiben is a mozi nyelvén fogalmazott.

Frank Miller Kubrickot idéző gátlástalansággal formálja saját képére az eredeti szöveget. A jókora korpuszból a saját életművében is megtalálható motívumokat kiemelve – mint például az Elektra–Fenegyerek-románcra rímelő Sand Saref–Spirit-kapcsolat – szándékos anakronizmusokkal fűszerezett retro-noirt készített, mely mintha a Sin City és a hatvanas évek Batman-tévésorozatának dobozban maradt zabigyereke volna. A képi világ az előbbi stílusának újrázása: Miller, filmjének pastiche-jellegét növelve, nem átall számos konkrét beállítást is átvenni az elődből. De a CGI-vel való játszadozása jelenthet akkora előrelépést az új leképezési forma nyelvének megszilárdításában, mint az eredeti The Spirit jelentett a comics-éban.

Egy beszélgetésükben Eisner a Hollywood karmai közé került alkotások integritását féltette, míg Miller a legújabb technikákra hivatkozva próbálta meggyőzni a jó álomgyári adaptációk lehetségességéről – hiszen ha bármit vászonra lehet vinni, mi állhatja útját egy jó feldolgozásnak? A Spirit filmváltozata tökéletes illusztrációja a milleri álláspontnak: vászonra vitt képregény, homogén hátterek negatív terei előtt torz lelkű-torz testű figurákra feszülnek a hópelyhekből szőtt textúrák, ám Eisner szellemisége valahol útközben mégis elveszett. Ahogy a képregényben csupán kesztyűs kezeivel jelzett Octopusból Marilyn Manson ruhatárában parádézó ripacs lett, úgy ezt is bombasztikus látványorgiává roncsolta a nagybetűs, megváltó Technika.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9669