KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/szeptember
MAGYAR FIATALOK
• Bilsiczky Balázs: Ördögi színjáték Beszélgetés Bodzsár Márkkal
A GIALLO KEZDETEI
• Hegedüs Márk Sebestyén: Krimi és giallo A német kapcsolat
• Varga Zoltán: Rokonszenves hüllők Sergio Martino giallói
• Nagy V. Gergő: Periszkóp a nappaliban Giuliano Petrelli: Szemek a fal mögött
CHILE '73
• Lénárt András: A rend tébolya Chile ’73
FILMISKOLA
• Huber Zoltán: Betűhangolás Szinkron vagy felirat?
• Nevelős Zoltán: Magyar hangja Szinkronkészítők régen és most
CINEFEST
• Takács Ferenc: A város szerelmese Trauner Sándor (1906-1993)
• Csiger Ádám: Nincs olyan, hogy fesztiválfilm Beszélgetés Bíró Tiborral
MOZIPEST
• Sipos Júlia: A városi ember művészete Beszélgetés Dévényi Tamással
MAGYAR FIATALOK
• Kránicz Bence: Passzív ellenállás Nemzedéki közérzetfilmek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Krízisek és újrakezdések Szemrevaló/Sehenswert
• Barkóczi Janka: Minden egész Karlovy Vary
FILM ÉS IRODALOM
• Gelencsér Gábor: Drámai keretek Cézárnak meg kell halnia; Molière két keréken
• Ádám Péter: Mauriac „fekete angyala” Tékozló szív
• Bocsor Péter: Mit tudott Maisie? Henry James: Maisie tudja
• Varró Attila: Tágra nyílt szemek Mcgehee-Siegel: Maisie tudja
KÖNYV
• Zalán Vince: Hazatérőben Ember a havason. Szőts István 100
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Kossuthkifli Beszélgetés Rudolf Péterrel
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR FIATALOK
• Hirsch Tibor: Kontroll alatt Kádár-kori fiatalok

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Karib-tenger kalózai 2. – A holtak kincse

Vörös Adél

Pirates of the Caribbean: Dead Man's Chest – amerikai, 2006. Rendezte: Gore Verbinski. Írta: Ted Elliott és Terry Rossio. Kép: Darius Wolsky. Zene: Hans Zimmer. Szereplők: Johnny Depp (Jack Sparrow), Orlando Bloom (Will Turner), Keira Knightley (Elizabeth Swann), Jonathan Price (Weatherby Swann kormányzó), Jack Davenport (Norrington), Bill Nighy (Davy Jones). Gyártó: Walt Disney. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált, 150 perc.

 

Faláda billeg a tengeren. Hirtelen valami lyukat tör a deszkába, kéz bukkan elő, aztán gyanakvó tekintet. Jack Sparrow kapitány visszatér… A frappáns indítás ráhangolja a nézőt, hogy talán megint elvarázsolják. És valóban. Gore Verbinski három évvel ezelőtt életet lehelt a kosztümös kalandfilm holt műfajába, nem is akárhogy. A foghíjas-akcentusos Johnny Depp most újabb kalandra „invitálja” a szerelmespárt, természetesen ismét saját céljai érdekében (a folytatás rejtélye, hogy Depp ismét a meglepetés erejével hat az egyre kifinomultabban elvadult – esetében helytálló a paradoxon – Jack Sparrow kapitány szerepében).

Akárcsak a 2003-as első részben: szinte nincs mesei alapmotívum, ami hiányozna A Karib-tenger kalózaiból, mégsem zsong a fejünk, legfeljebb kapkodhatjuk a fordulatos történet láttán. A folytatás is dicséretre méltó, sőt, vizuális ötletességben, látványosságban felül is múlja előzményét. Mert a néző hálás azért, hogy a technikai apparátus fejlődésével a készítő fantáziájának nem szabhat határt semmi. Eljött az ideje, hogy a hollywoodi mesemondók valóban olyannak láttathatják a mesét, mint amilyennek megálmodták. Egy percre sem kételkedünk: tényleg óriáspolip kebelez be hajókat, tényleg szakadék felett hintázik a fogolykalitka, és valóban guruló óriás malomkeréken zajlik a kardpárbaj. De igazán a szellemes és eredeti ötletekkel – például a vágyott dolog felé mutató iránytűvel – költözik élet a mesébe, a forgatókönyvíró Ted ElliotTerry Rossio-párosnak (a Shrek íróinak) köszönhetően. Ugyanazt csinálják most is, mint a Shrekkel: tudják, mi az érték, meg azt is, mire van szükségünk, fogják hát a klasszikus mesét és a jelenhez adaptálják: könnyedén, játékos humorral.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8707