KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/szeptember
MAGYAR FIATALOK
• Bilsiczky Balázs: Ördögi színjáték Beszélgetés Bodzsár Márkkal
A GIALLO KEZDETEI
• Hegedüs Márk Sebestyén: Krimi és giallo A német kapcsolat
• Varga Zoltán: Rokonszenves hüllők Sergio Martino giallói
• Nagy V. Gergő: Periszkóp a nappaliban Giuliano Petrelli: Szemek a fal mögött
CHILE '73
• Lénárt András: A rend tébolya Chile ’73
FILMISKOLA
• Huber Zoltán: Betűhangolás Szinkron vagy felirat?
• Nevelős Zoltán: Magyar hangja Szinkronkészítők régen és most
CINEFEST
• Takács Ferenc: A város szerelmese Trauner Sándor (1906-1993)
• Csiger Ádám: Nincs olyan, hogy fesztiválfilm Beszélgetés Bíró Tiborral
MOZIPEST
• Sipos Júlia: A városi ember művészete Beszélgetés Dévényi Tamással
MAGYAR FIATALOK
• Kránicz Bence: Passzív ellenállás Nemzedéki közérzetfilmek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Krízisek és újrakezdések Szemrevaló/Sehenswert
• Barkóczi Janka: Minden egész Karlovy Vary
FILM ÉS IRODALOM
• Gelencsér Gábor: Drámai keretek Cézárnak meg kell halnia; Molière két keréken
• Ádám Péter: Mauriac „fekete angyala” Tékozló szív
• Bocsor Péter: Mit tudott Maisie? Henry James: Maisie tudja
• Varró Attila: Tágra nyílt szemek Mcgehee-Siegel: Maisie tudja
KÖNYV
• Zalán Vince: Hazatérőben Ember a havason. Szőts István 100
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Kossuthkifli Beszélgetés Rudolf Péterrel
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR FIATALOK
• Hirsch Tibor: Kontroll alatt Kádár-kori fiatalok

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cserébe az életért

Lajta Gábor

Lejárt szavatosságú, leértékelt, kiárusított, kidobott – utánunk dobott. Ez juthat eszünkbe erről a tíz évvel ezelőtti filmről, mely még csak nem is „hollywoodi giccs”, hanem hollywoodi műteremhulladék. Kizárólag Robert de Niro legelfogultabb híveinek ajánlható, akik azért a körülbelül húsz percért, melyben kedvencük kétségkívül természetesen mozog a kamera előtt – akár egy Actors-stúdió-beli helyzetgyakorlaton –, képesek végigülni egy fárasztóan izgalommentes krimit. Ráadásul De Nirót már az első jelenetben elteszik láb alól, így őt csak ügyetlen flash-backekben és elnyújtott dialógusokban idézik meg. Csak csodálkozhatunk, hogy ennyi párbeszédből sem tudunk meg a szereplőkről semmit: miért volt „nagy tehetség” a meggyilkolt fiatal pornófilmrendező, miért ült korábban tíz évet testvérbátyja, aki öccse gyilkosának nyomába eredt? A nyögvenyelős történet aztán pánikszerűen véget ér: a testvérbáty – hasán hatalmas lőtt sebével – teátrálisan leszámol öccse gyilkosaival. Talán ha mindez úgy lenne rossz, hogy átfordulna saját ellentétébe, akkor még jó is lehetne. És ha mondjuk Godard rendezné. Ha.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5436