KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/szeptember
MAGYAR FIATALOK
• Bilsiczky Balázs: Ördögi színjáték Beszélgetés Bodzsár Márkkal
A GIALLO KEZDETEI
• Hegedüs Márk Sebestyén: Krimi és giallo A német kapcsolat
• Varga Zoltán: Rokonszenves hüllők Sergio Martino giallói
• Nagy V. Gergő: Periszkóp a nappaliban Giuliano Petrelli: Szemek a fal mögött
CHILE '73
• Lénárt András: A rend tébolya Chile ’73
FILMISKOLA
• Huber Zoltán: Betűhangolás Szinkron vagy felirat?
• Nevelős Zoltán: Magyar hangja Szinkronkészítők régen és most
CINEFEST
• Takács Ferenc: A város szerelmese Trauner Sándor (1906-1993)
• Csiger Ádám: Nincs olyan, hogy fesztiválfilm Beszélgetés Bíró Tiborral
MOZIPEST
• Sipos Júlia: A városi ember művészete Beszélgetés Dévényi Tamással
MAGYAR FIATALOK
• Kránicz Bence: Passzív ellenállás Nemzedéki közérzetfilmek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Krízisek és újrakezdések Szemrevaló/Sehenswert
• Barkóczi Janka: Minden egész Karlovy Vary
FILM ÉS IRODALOM
• Gelencsér Gábor: Drámai keretek Cézárnak meg kell halnia; Molière két keréken
• Ádám Péter: Mauriac „fekete angyala” Tékozló szív
• Bocsor Péter: Mit tudott Maisie? Henry James: Maisie tudja
• Varró Attila: Tágra nyílt szemek Mcgehee-Siegel: Maisie tudja
KÖNYV
• Zalán Vince: Hazatérőben Ember a havason. Szőts István 100
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Kossuthkifli Beszélgetés Rudolf Péterrel
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR FIATALOK
• Hirsch Tibor: Kontroll alatt Kádár-kori fiatalok

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A márki

Bikácsy Gergely

 

A francia nyelvű belga filmrendezők közül André Delvaux és Chantai Akerman munkássága a legismertebb: mindketten állandó résztvevői, olykor díjazottjai a nemzetközi fesztiváloknak. Másokról viszont alig tudunk, holott egy-két évtizede Belgiumban mind a francia (vallon), mind a flamand nyelvű film érdekesen fejlődik. A Filmmúzeum áprilisi vetítéssorozatán a nyolcvanas évek termésével, a legfrissebb vallon játékfilmekkel ismerkedhettünk meg.

Különös vállalkozás Henri Xhonneux és a rajzfilmes, grafikus Roland Topor munkája, A Márki. Színészek játszanak itt bábfilmfigura-maszkokban, viszonylag reális díszletekben, néhány igazi animációs betét-jelenettel. A forgatókönyv a Bastille-ba helyezi a cselekményt a forradalom kitörése előtti napokra. A valóságban az „isteni márki” ekkor már egy másik börtönben volt, s a fikciónak részleteiben nem sok köze van a történelmi tényékhez. Itt néhány visszataszító rab szökésre készül, a márki pedig önálló életre kelt, s vele feleselő, ellenkező fütykösével társalog (mellesleg maga is szökni készül, de magányosan). Rabtartói gaz tervet eszelnek ki: összefektetik egy nemrég megerőszakolt kislánnyal. (A lányt maga a Király erőszakolta meg, a bűntényt tehát el kell tussolni...)

Mindez nem szellemtelen ugyan, de a filmnek egyértelműen csak a bábmaszkos, animációs oldala az érdekes. Pornográf animációt látunk, s ennek a belga rajzfilmben erős hagyományai vannak. Gondoljunk csak Pichára. Ez nem durva szóvicc akar lenni: a belga Picha érdekes pornórajzfilmek alkotója. „Ennek a trágár szellemnek is helye kell hogy legyen a fekete humor filmtörténetében” – írtuk róla a Filmvilág 1987/11. számában. A karikaturistaként elsőrangú Topor kicsit hasonló szándékkal nyúlhatott Sade márki szelleméhez. Számomra az a meglepő, mennyire halk, csendes, „szelíd” nála (mármint Topornál) a vad és műveiben állandóan extázis-ban sistergő márki. „Fütykös” – írtam a film másik főszereplőjévé átlelkesült rúdról, csakhogy a szó nem jó. A filmvásznon szelíd mosolyú, majdnem női hangon, éneklő-lejtéssel gazdáját-társát kérlelő, panaszkodó élőlényt látunk. Meghágja ugyan a kőfalat is, bátor meg merész, de van benne valami eredendően feminin vonás. A filmnek olykor jót tesz ez a furcsa kettősség, olykor esetlegesnek, szándéktalannak, véletlennek tetszik. A márki is ilyen: szelíd és ábrándozó kiskutyamaszkja van, kisiskolásán vékony hangon beszél. Bevallom, engem ez mindvégig zavart, nem tudtam elhessenteni magam elől a valódi Sade márki szadista képzeletben fröcsögő műveit, és Danton küllemére emlékeztető dúvad-megjelenését.

Az a titkos gyanúm és jövendölésem, hogy ez a pornográful szellemes rajzfilm nemsokára óvodások délelőtti moziprogramja lesz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/06 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4148