KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/szeptember
MAGYAR FIATALOK
• Bilsiczky Balázs: Ördögi színjáték Beszélgetés Bodzsár Márkkal
A GIALLO KEZDETEI
• Hegedüs Márk Sebestyén: Krimi és giallo A német kapcsolat
• Varga Zoltán: Rokonszenves hüllők Sergio Martino giallói
• Nagy V. Gergő: Periszkóp a nappaliban Giuliano Petrelli: Szemek a fal mögött
CHILE '73
• Lénárt András: A rend tébolya Chile ’73
FILMISKOLA
• Huber Zoltán: Betűhangolás Szinkron vagy felirat?
• Nevelős Zoltán: Magyar hangja Szinkronkészítők régen és most
CINEFEST
• Takács Ferenc: A város szerelmese Trauner Sándor (1906-1993)
• Csiger Ádám: Nincs olyan, hogy fesztiválfilm Beszélgetés Bíró Tiborral
MOZIPEST
• Sipos Júlia: A városi ember művészete Beszélgetés Dévényi Tamással
MAGYAR FIATALOK
• Kránicz Bence: Passzív ellenállás Nemzedéki közérzetfilmek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Krízisek és újrakezdések Szemrevaló/Sehenswert
• Barkóczi Janka: Minden egész Karlovy Vary
FILM ÉS IRODALOM
• Gelencsér Gábor: Drámai keretek Cézárnak meg kell halnia; Molière két keréken
• Ádám Péter: Mauriac „fekete angyala” Tékozló szív
• Bocsor Péter: Mit tudott Maisie? Henry James: Maisie tudja
• Varró Attila: Tágra nyílt szemek Mcgehee-Siegel: Maisie tudja
KÖNYV
• Zalán Vince: Hazatérőben Ember a havason. Szőts István 100
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Kossuthkifli Beszélgetés Rudolf Péterrel
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR FIATALOK
• Hirsch Tibor: Kontroll alatt Kádár-kori fiatalok

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ha ölni kell

Barna György

John Grisham első regényét, a Time To Killt (Ha ölni kell) 1987-ben befejezve nyomban A cégbe fogott, és az utolsó fejezetet már úgy pötyögte be a gépbe, hogy közben A Pelikán ügyirat járt a fejében. Innen a K-medencéből – a korlátlan képzelet világból – úgy képzelhetnők, Grisham szövegszerkesztőjére a Nagy Amerikai Stúdió párhuzamos üzemmódban dolgozó filmszinopszis-szerkesztő szoftverjét (lúgozd ki 4.01) csatlakoztatták – úgy írd, hogy lássam! Joel Schumacher ruha dizájner-rendezőre várt most is a feladat – ő már bizonyított (Az ügyfél – ez is Grisham –, Összeomlás; Batman mindörökké) –, hogy bekockázza Jusztícia legújabb kalandjait.

Mississippi és rasszizmus. Két huligán meggyaláz egy tízéves fekete kislányt. Az apa (Samuel L. Jackson) nem bízik a fehér igazságszolgáltatásban, lelövi a beismerő vallomást tett fehéreket. Akkor most újra: alkalmas-e az amerikai igazságszolgáltatási rendszer arra, hogy oltsa a például Charles Bronson által szérializált kisemberi (kisebbségi) bosszúvágyók szomját? Bronson ott volt egyszer a Vadnyugaton, majd a hetvenes évek közepén már a nagyvárosokban tesz s. k. rendet. Kénytelen elvégezni a piszkos munkát az arra alkalmatlan illetékesek helyett. Rendszerető, erkölcsös gyilkos, hős. A mozinéző hoz programozott felmentő ítéletet. Önmagára nézve. Mi az viszont, ami felment(het) egy önbíráskodót a tárgyalóteremben? Grisham (eredetileg ügyvéd) szerint perdöntő a címbéli pillanat, vagy időszakasz, amikor az agy csak a fogat-fogértra tud gondolni, a lélekorvosok is igazolhatják. Innentől már a „tizenkét dühös ember” dolga, hogy félretéve minden előítéletet, képmutatást, beismerő-ítéletet hozzanak: ők is ezt tették volna. Még akkor is, ha a vádlott feketebőrű, a bíró és az ügyész rasszisták. Így a szintén fehérbőrű védőügyvéd záró perbeszédén múlik majd minden...Van még a filmben szívszorongatás, Ku-klux-klan, magánéleti válság, Mickey Mouse, és a Sutherland-családból a Donald meg a Kiefer, akik nem is rokont játszanak, és nem is csavarnak szánták a filmben, hogy hasonlítanak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=386