KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/szeptember
MAGYAR FIATALOK
• Bilsiczky Balázs: Ördögi színjáték Beszélgetés Bodzsár Márkkal
A GIALLO KEZDETEI
• Hegedüs Márk Sebestyén: Krimi és giallo A német kapcsolat
• Varga Zoltán: Rokonszenves hüllők Sergio Martino giallói
• Nagy V. Gergő: Periszkóp a nappaliban Giuliano Petrelli: Szemek a fal mögött
CHILE '73
• Lénárt András: A rend tébolya Chile ’73
FILMISKOLA
• Huber Zoltán: Betűhangolás Szinkron vagy felirat?
• Nevelős Zoltán: Magyar hangja Szinkronkészítők régen és most
CINEFEST
• Takács Ferenc: A város szerelmese Trauner Sándor (1906-1993)
• Csiger Ádám: Nincs olyan, hogy fesztiválfilm Beszélgetés Bíró Tiborral
MOZIPEST
• Sipos Júlia: A városi ember művészete Beszélgetés Dévényi Tamással
MAGYAR FIATALOK
• Kránicz Bence: Passzív ellenállás Nemzedéki közérzetfilmek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Krízisek és újrakezdések Szemrevaló/Sehenswert
• Barkóczi Janka: Minden egész Karlovy Vary
FILM ÉS IRODALOM
• Gelencsér Gábor: Drámai keretek Cézárnak meg kell halnia; Molière két keréken
• Ádám Péter: Mauriac „fekete angyala” Tékozló szív
• Bocsor Péter: Mit tudott Maisie? Henry James: Maisie tudja
• Varró Attila: Tágra nyílt szemek Mcgehee-Siegel: Maisie tudja
KÖNYV
• Zalán Vince: Hazatérőben Ember a havason. Szőts István 100
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Kossuthkifli Beszélgetés Rudolf Péterrel
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR FIATALOK
• Hirsch Tibor: Kontroll alatt Kádár-kori fiatalok

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Időzavarban

Vaskó Péter

Carl Franklin szereti a kisvárosi jó-rossz zsarukat, akiknek nem csupán a bűnözöktől, de maguktól is meg kell védeniük a vidéki állampolgárokat. Igaz, a helyszín itt nem egy fülledt és romos déli porfészek, mint az Egy rossz lépésben, hanem egy nett kis kaliforniai strandtelepülés (jóval Isten háta előtt), ahol a szimpatikus Whitlock mintarendőr (Denzel Washington) bermudagatyóban és pálmafás ingben vigyáz a helyiek testi-leki jólétére. A jóképű zsaru nem csupán kitüntetést kap, de emellett pompásan kigyúrt izomzattal, saját horgászstéggel és GPS-es személyhívóval rendelkezik, ráadásul érdekelt a kisváros mindkét jó nőjében. Bombajó feleségétől (Eva Mendes, aki kábé úgy néz ki, mint Roger nyúl neje, Jessica) éppen elfelé válik, miközben meleg csákányváltással már egy kollega (Dean Cain – volt Superman) feleségét döngeti. Érezzük, túl sok ez a jóból, és valóban, ki is derül, az új szerető rákos, csak pár hónapja van hátra, svájci gyógykezelése egy kisebb vagyonba kerülne.

Denzelben, a helység kalapácsában megszólal a lélek, és úgy dönt, barátnőmentés céljára „kölcsönveszi” a rendőrségi széfből a bizonyítékként letétbe helyezett drog-pénzt. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy a grál-lovag szerep helyett a balfácánt kapta egy játékban, s nemcsak a pénz tűnt el, de egy kettős gyilkosság gyanúsítottja is lehet, ha nem találja meg időben a rosszfiúkat, időből pedig egyre kevesebb van.

Franklin jól átveri a nézőt: mikor már azt hinnénk, hogy valami melodramatikus katyvaszba rángat minket, csavar egyet a sztorin, meglöki hősét a lejtőn, és megkezdődik a végletekig kicentizett kergetőzés, amiben a hősnek a legváltozatosabb szerves és szervetlen akadályokat kell megpróbálnia még időben legyőzni (fax, printer, mobiltelefon, erkélyrács, főportás, exnej stb.).

Nagyon kellemes, jó tempójú filmről van szó, melyben ráadásul végre egy igazi, zsíros hajú és jófej alkoholista kórboncnok is van, (John Billingsley), pont olyan, amilyennek lennie kell egy kiégett hullaszabásznak (szemben a kurrens tévésorozatok mosolyba hűtött, szikés androidjaival). Emellett a kevés pénzből sokat kihozó film példa lehet a mindenkori pénzre panaszkodó rendezőknek: egy jó filmhez nincs szükség a Titanic költségvetésére, megteszi egy jó forgatókönyv is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1956