KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/szeptember
MAGYAR FIATALOK
• Bilsiczky Balázs: Ördögi színjáték Beszélgetés Bodzsár Márkkal
A GIALLO KEZDETEI
• Hegedüs Márk Sebestyén: Krimi és giallo A német kapcsolat
• Varga Zoltán: Rokonszenves hüllők Sergio Martino giallói
• Nagy V. Gergő: Periszkóp a nappaliban Giuliano Petrelli: Szemek a fal mögött
CHILE '73
• Lénárt András: A rend tébolya Chile ’73
FILMISKOLA
• Huber Zoltán: Betűhangolás Szinkron vagy felirat?
• Nevelős Zoltán: Magyar hangja Szinkronkészítők régen és most
CINEFEST
• Takács Ferenc: A város szerelmese Trauner Sándor (1906-1993)
• Csiger Ádám: Nincs olyan, hogy fesztiválfilm Beszélgetés Bíró Tiborral
MOZIPEST
• Sipos Júlia: A városi ember művészete Beszélgetés Dévényi Tamással
MAGYAR FIATALOK
• Kránicz Bence: Passzív ellenállás Nemzedéki közérzetfilmek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Krízisek és újrakezdések Szemrevaló/Sehenswert
• Barkóczi Janka: Minden egész Karlovy Vary
FILM ÉS IRODALOM
• Gelencsér Gábor: Drámai keretek Cézárnak meg kell halnia; Molière két keréken
• Ádám Péter: Mauriac „fekete angyala” Tékozló szív
• Bocsor Péter: Mit tudott Maisie? Henry James: Maisie tudja
• Varró Attila: Tágra nyílt szemek Mcgehee-Siegel: Maisie tudja
KÖNYV
• Zalán Vince: Hazatérőben Ember a havason. Szőts István 100
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Kossuthkifli Beszélgetés Rudolf Péterrel
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR FIATALOK
• Hirsch Tibor: Kontroll alatt Kádár-kori fiatalok

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

Magyar zsáner

 

Az új magyar képregények olyan kis szeletét teszik ki a magyarul kapható képregények piacának, hogy szinte minden képregény „szerzői”, ami azt jelenti, hogy az alkotók teljes mértékben maguk szabják meg, mit és hogyan adjanak ki a kezükből. Az a néhány száz ember, aki kortárs hazai képregényeket olvas, nem zárkózik el a műfaji, szórakoztató művektől és a kísérletezőbb daraboktól sem. Éppen ezért különösen izgalmas, amikor néhány alkotó hangsúlyosan zsánerképregényben akar szerzői, akár kifejezetten személyes történetet megfogalmazni.

Ide tartozik a Céltalan is, Pádár Ádám író és Szebeni Péter rajzoló melankolikus hangolású, nagyvárosi horrorja. A szerzők a közönségbarát képregények ügyét programszerűen képviselő 5Panels csapat köréhez tartoznak, de mernek személyes történetekkel is előállni: Szebeni a Testvérekben művészi dilemmák köré építette fel a Dorian Gray képmása átértelmezését, Pádárnak pedig kutyás képregényei (Agarak, A munka gyümölcse) a legszemélyesebbek. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy miért akarták elmesélni ambiciózus közös művük, a százoldalas Céltalan történetét? Zombi-apokalipszis Budapesten, visszajáró lelkek és elintézetlen ügyek, brutális erőszak és zagyva „mitológiai” háttér – ezek az elemek külön-külön és együtt is közhelyesek. A Céltalanban mégis van valami, ami olvasás után nem hagyott nyugodni, és nem a kísértetekről van szó. Fontosak a képregényben a valós helyszínek, ám ami különösebb, hogy a főhős úgy néz ki, mint az író. A Céltalan hideglelős, nyomasztó zombivalósága kényelmetlenül közel kerül napjaink Magyarországához, oly módon, hogy nem csak a kulisszákat határozza meg, hanem az emberek lelkivilágát is eltorzítja az élő és holt határait elmosó, széthulló világ. Jobban örültem volna, ha Pádárék alaposabban kibontják a képregényben lappangó társadalomkritikai lehetőségeket, mert a cselekmény jelentős részét kitevő leszámolás története egyszer sem csigázott fel. A Céltalan mindezzel együtt fontos lépés az alkotóknak, de bennem maradtak kérdések arra vonatkozóan, hogy pont ezen a történeten volt-e érdemes éveket dolgozniuk.

*

Azt viszont régóta tudjuk, hogy Pilcz Rolandnak a Kalyber Joe mennyire személyes ügy – ha nem lenne az, aligha bővítgetné évtizedek óta a szériát az író-rajzoló. Ám mostanában pihenteti Kalybert, a kincsvadász középiskolai tanárt, hogy a sorozat egy másik, Indiana Jonesra még jobban hasonlító karakterét mutassa be. A YKX-ben a Kaynek becézett, eredetileg a Kalyber Joe-ban megismert kalandor múltja elevenedik meg. A legfrissebb, Sötét vizeken alcímű füzet hasonló az elsőhöz: faltól falig nagyszabású, kontinenseken átívelő kaland. Legüdítőbb vonása az, ahogy Pilcz eljátszik a hasonló történetek konvencióival. A cselekmény középpontját adó hajóutazás során a főhős kénytelen potyautasként, dobozba zárva kuksolni, ami egy ilyen hiperaktív hőssel szemben kegyetlen és ironikus húzás. A képregény legjobb oldala Pilcz comic stripjeinek stílusát idézi, a cselekmény lelassítása pedig pont, hogy dinamikusabbá teszi a sztorit. A YKX továbbra is könnyed és remek szórakozás.

*

A harmadik friss zsánerképregényben a Pantomimes, Hősmagyar és Titánember után újabb magyar szuperhőst ismerünk meg, de az említettek alkotóihoz hasonlóan Kovács Milán író is jelzi, hogy itthon a szuperhős nem magától értetődő fikciós figura. A címszereplő AllStar sem „igazi”, csak a főhős gimnazista agyszüleménye, ám a fiú annyira el van veszve saját fantáziavilágában, hogy – a képregény legfontosabb formai játéka ez – folyton a hétköznapi valóság előterébe tolakszik a szuperhősös mese. Az alapötlet izgalmas, Fábián István (Sötét kor) rajzai pedig profik és lendületesek. Az AllStar mégis hagy némi hiányérzetet, mert ebben a terjedelemben, ennyi közbeiktatott, fiktív szuperhősakcióval a valódi történetnek éppen csak a megalapozására jut idő, és Kovács már el is varrja a szálakat a nosztalgikus, önreflektív kerettel. Lett volna még lehetőség ebben a koncepcióban.

 

Pádár Ádám – Szebeni Péter: Céltalan. Színes, puhafedeles, 106 oldal. Kiadó: Frike Comics.

Pilcz Roland: YKX 2. – Sötét vizeken. Színes, irkatűzött, 28 oldal. Kiadó: OneWay.

Kovács Milán – Fábián István: AllStar. Színes, puhafedeles, 40 oldal. Szerzői kiadás.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14159