KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/szeptember
MAGYAR FIATALOK
• Bilsiczky Balázs: Ördögi színjáték Beszélgetés Bodzsár Márkkal
A GIALLO KEZDETEI
• Hegedüs Márk Sebestyén: Krimi és giallo A német kapcsolat
• Varga Zoltán: Rokonszenves hüllők Sergio Martino giallói
• Nagy V. Gergő: Periszkóp a nappaliban Giuliano Petrelli: Szemek a fal mögött
CHILE '73
• Lénárt András: A rend tébolya Chile ’73
FILMISKOLA
• Huber Zoltán: Betűhangolás Szinkron vagy felirat?
• Nevelős Zoltán: Magyar hangja Szinkronkészítők régen és most
CINEFEST
• Takács Ferenc: A város szerelmese Trauner Sándor (1906-1993)
• Csiger Ádám: Nincs olyan, hogy fesztiválfilm Beszélgetés Bíró Tiborral
MOZIPEST
• Sipos Júlia: A városi ember művészete Beszélgetés Dévényi Tamással
MAGYAR FIATALOK
• Kránicz Bence: Passzív ellenállás Nemzedéki közérzetfilmek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Krízisek és újrakezdések Szemrevaló/Sehenswert
• Barkóczi Janka: Minden egész Karlovy Vary
FILM ÉS IRODALOM
• Gelencsér Gábor: Drámai keretek Cézárnak meg kell halnia; Molière két keréken
• Ádám Péter: Mauriac „fekete angyala” Tékozló szív
• Bocsor Péter: Mit tudott Maisie? Henry James: Maisie tudja
• Varró Attila: Tágra nyílt szemek Mcgehee-Siegel: Maisie tudja
KÖNYV
• Zalán Vince: Hazatérőben Ember a havason. Szőts István 100
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Kossuthkifli Beszélgetés Rudolf Péterrel
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR FIATALOK
• Hirsch Tibor: Kontroll alatt Kádár-kori fiatalok

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az ígéret földje

Árva Márton

La jaula de oro – guatemalai-mexikói, 2013. Rendezte: Diego-Quemada Díez. Írta: Lucía Carreras és Gibrán Portela. Kép: María Secco. Zene: Leonardo Heiblum és Jacobo Lieberman. Szereplők: Brandon López (Juan), Rodolfo Domínquez (Chauk), Karen Martínez (Sara). Gyártó: Animal de Luz Films / Kinemascope / Machete Producciones. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 102 perc.



A mexikói születésű tagokból verbuválódott, de a hatvanas években az Egyesült Államokba települt veterán folkegyüttes, a Los Tigres del Norte 1983-ban kiadott egy csalódott hangvételű dalt La jaula de oro (Az arany ketrec) címmel, melyben emléket állít az emigráns élet beváltatlan ígéreteitől, meghasonlásaitól és félelmeitől megtépázott latin léleknek. A gazdasági különbségeket még tovább fokozó évtizedek a túlélés kőkemény szempontjára cserélték a honvágy luxusát, a latin-amerikaiak kegyetlen megpróbáltatásokkal járó, északra tartó népvándorlása pedig máig kiapadhatatlan ihletforrása a kalandos történetekre éhes és a szociálisan érzékeny filmkészítőknek is.

Quemada-Díez ez utóbbi csoporthoz sorol, és fesztiválkedvenc munkájában következetesen elutasítja a mélyszegény hátterét maga mögött hagyó kamasztrió ismerős alaphelyzetében rejlő romantika (Una noche) illetve suspense (Sin nombre) kiaknázását is. Így heroikus vándorút helyett a drámai fordulópontokon szó nélkül továbbzakatoló, a puszta életösztön és a csoport lassú sodrása által hajtott tragikus pikareszket látunk, melyben az épp következő, potyautasként megmászható vagon indulásáig hátralevő napok átvészelése és az érzelmi kötődés legyőzése az igazi kihívás. Hiába kísértenek a film túlnyomó részében a Sin nombre képei és jelenetei, a szórakoztatás szándékát ebben az esetben kérlelhetetlenül fölülírja az út minél objektívebb bemutatása és a kidolgozatlanul hagyott karakterek már-már antropológiai szemszögű megfigyelése (lásd a spanyolul sem beszélő indiánnal folytatott akadozó kommunikáció jeleneteit). A La jaula de oro szikár krónikáját átszövi a társadalmi-politikai lelkiismeret furdalás, ami lehántja a történetről a kínálkozó műfaji kérgeket, és hőseihez hasonlóan csupaszon-védtelenül küzdi magát tovább az úton, ahol tömegek fordulnak meg, de célba érni csak keveseknek sikerül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11762