KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Czirják Pál: A Tiszánál A Tutajosok jubileuma
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Vox animae Kecskemét - KAFF
• Zalán Vince: Hány deka halhatatlanság? Macskássy Gyula-album
• Varga Zoltán: Zeusz, az animátor Ray Harryhausen mozimágiája
SZERZŐI SOROZATOK
• Baski Sándor: Variációk önkizsákmányolásra Szerzői filmes sorozatok
• Ruprech Dániel: Szeretetéhség, boldogságfogyókúra Ulrich Seidl: Paradicsom-trilógia
• Kránicz Bence: Elhull, eliramlik Richard Linklater trilógiája
JAPÁN ZSÁNER
• Csiger Ádám: A túlélés művészete Nindzsafilmek – 2. rész
• Sepsi László: A gyermek odabent Amerikai kaiju
SZOVJET UTÓPIA
• Csóka Máté Oresztész: A csillag kialszik A szovjet sci-fi jövőképe
• Schubert Gusztáv: Mi volt holnap? Szovjet utópiák
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Kiskorúsított hőseink Magyar gyerekfilmek
SZOVJET UTÓPIA
• T. Szepesy Jenő: Halálzóna Andrej Iszkanov
MOZIPEST
• Erdélyi Z. Ágnes: „Lépcsőházfüggő vagyok” Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Sipos Júlia: On the Spot – Budapest Beszélgetés S. Takács Andrással
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Szembesítések Wiesbaden: Go East
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A túlélés szabályai Max Brooks: World War Z – A zombi világháború története
KRITIKA
• Tüske Zsuzsanna: Nincs gáz Nicolas Winding Refn: Csak Isten bocsáthat meg
• Barkóczi Janka: Szex, hazugság, Liberace Túl a csillogáson
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Huber Zoltán: Mai magyar létkérdés Menjek/Maradjak
DVD
• Czirják Pál: A kis Valentinó
• Varga Zoltán: A texasi láncfűrészes: Az örökség
• Czirják Pál: III. Richárd
• Soós Tamás: A vasöklű férfi
• Kaplan György: Bosszútól fűtve
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: A láthatatlan író Gárdonyi 150

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Wilder

Billy Wilder zsebszótárából

Wilder Billy

 

BEFEJEZETLEN (FORGATÓKÖNYV). A hármadik felvonást mindig csak azután fejezem be, miután elkezdtük a forgatást. Ha előre odaadja az ember a harmadik felvonást is, a főnökei bármikor kirúghatják.

BOLDOGSÁG. Szívesén leszoknék a dohányzásról, de akkor is elüthetne valami autó, és én ott feküdnék az utcán, egy vértócsa kellős közepén, és arra gondolnék, hogy mennyi örömről kellett lemondanom. Az igazi boldogság az, ha az ember orvosa maga is napi négy csomag cigarettát szív.

CENZÚRA (KÖVETKEZMÉNYEI). A Csókolj meg, buta bukása után hetokig úgy néztünk egymásra I. A. L. Diamonddal – (Wilder állandó munka- és forgatókönyvíró-társa 1957-től) –, mint az olyan szülők, akik kétfejű gyereket csináltak, és azóta tartózkodnak a nemi aktustól.

DE PROFUNOIS. Hollywoodban nem temetnek. A holtak ott bűzlenek temetetlenül. Egy hét múlva Cincinnatiban bűzlenek tovább, aztán Londonban, Párizsban, két év múlva meg a televízióban.

ÉRZELMEK. Audrey (a felesége): – Tudod, hányadika van ma? Billy: – Június 30. – Ma van az első házassági évfordulónk. – Kérlek, ne beszélj ilyesmiről, amíg eszem.

EURÓPA. Filmet forgatni Európában, az olyan lenne, mintha egy szép lányt azért látogatna meg a szeretője, hogy megjavítsa a vízcsapot. Én szórakozni járok Európába, nem pedig dolgozni.

FELLINI. Amikor az Édes életet láttam, nem tudtam eldönteni, hogy a legnagyobb, vagy a legunalmasabb film-e, amit valaha láttam, Aztán rájöttem, hogy mind a kettő.

HOLLYWOOD. Technikai szempontból sokkal könnyebb Hollywoodban forgatni. Ha nehéz operáció elé néz az ember, miért ne menne a legjobb kórházba?

KEZDETEK. Berlinben penzióban laktam. Az egyik lánynak volt egy vőlegénye. Egyik éjszaka éppen aludtam – a saját ágyamban –, amikor belökött a szobámba egy szerencsétlen kisöreget, a kezében a cipőjével, és otthagyta: ment ajtót nyitni a vőlegényének. Az öregember a Maxim Films igazgatója volt. „Nincs véletlenül egy cipőkanala?” – kérdezte tőlem. Azt válaszoltam: „De igen. Meg egy forgatókönyvem is van.” „Küldje el az irodámba.” „Nem. Most rögtön” – mondtam. Elolvasta, adott ötszáz márkát, én meg kölcsönadtam neki a cipőkanalamat.

KÉNYELEM. Le azzal a vizes ruhával, fel azzal a száraz martinivel!

MONDANIVALÓ. Az emberek nem szeretik, ha azt közlik velük, hogy bűzlenek. A színház, az más. Hát dollár ötvenért el lehat adni a mondanivalót. 1,25-ért nem.

TÉMA. (KÉRDÉS: A FILMJEI TELE VANNAK HÁZIALLATKÁKKAL, KUTYÁKKAL, MACSKÁKKAL...) A Sherlock Holmesban az egyetlen gazdi kedvence a Loch Ness-i szörny lesz.

TÉVÉ. Imádom a tévét! Azelőtt azt mondogatták, hogy a film alacsonyabbrendű művészi kifejezési eszköz. Most végre van valami, amit mi is lenézhetünk.

VÍGJÁTÉK. Olyan, mint ha valaki letolja a gatyáját egy fogadáson. Ha a megfelelő pillanatban teszi, a megfelelő társaságban, akkor nagyon vicces lehet. De ha nem a megfelelő pillanatban, nem a megfelelő társaságban teszi, az katasztrofális!

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 28-34. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7487