KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Czirják Pál: A Tiszánál A Tutajosok jubileuma
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Vox animae Kecskemét - KAFF
• Zalán Vince: Hány deka halhatatlanság? Macskássy Gyula-album
• Varga Zoltán: Zeusz, az animátor Ray Harryhausen mozimágiája
SZERZŐI SOROZATOK
• Baski Sándor: Variációk önkizsákmányolásra Szerzői filmes sorozatok
• Ruprech Dániel: Szeretetéhség, boldogságfogyókúra Ulrich Seidl: Paradicsom-trilógia
• Kránicz Bence: Elhull, eliramlik Richard Linklater trilógiája
JAPÁN ZSÁNER
• Csiger Ádám: A túlélés művészete Nindzsafilmek – 2. rész
• Sepsi László: A gyermek odabent Amerikai kaiju
SZOVJET UTÓPIA
• Csóka Máté Oresztész: A csillag kialszik A szovjet sci-fi jövőképe
• Schubert Gusztáv: Mi volt holnap? Szovjet utópiák
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Kiskorúsított hőseink Magyar gyerekfilmek
SZOVJET UTÓPIA
• T. Szepesy Jenő: Halálzóna Andrej Iszkanov
MOZIPEST
• Erdélyi Z. Ágnes: „Lépcsőházfüggő vagyok” Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Sipos Júlia: On the Spot – Budapest Beszélgetés S. Takács Andrással
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Szembesítések Wiesbaden: Go East
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A túlélés szabályai Max Brooks: World War Z – A zombi világháború története
KRITIKA
• Tüske Zsuzsanna: Nincs gáz Nicolas Winding Refn: Csak Isten bocsáthat meg
• Barkóczi Janka: Szex, hazugság, Liberace Túl a csillogáson
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Huber Zoltán: Mai magyar létkérdés Menjek/Maradjak
DVD
• Czirják Pál: A kis Valentinó
• Varga Zoltán: A texasi láncfűrészes: Az örökség
• Czirják Pál: III. Richárd
• Soós Tamás: A vasöklű férfi
• Kaplan György: Bosszútól fűtve
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: A láthatatlan író Gárdonyi 150

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cutter útja

Tamás Amaryllis

 

J. J. Cord olajmágnás – otthonosan érzi magát a gazdagságban és a szennyben, kedveli mindkettőt. A luxuskocsijába felvett stoppos kaliforniai diáklány impotensnek nevezi, ezért megöli, majd a legközelebbi kukába dobja a holttestet. És szégyenkezés, félelem nélkül éli tovább az életét – tovább élheti, hiszen sem saját lelkiismerete, sem környezete, sem a társadalom nem állít sorompót morális gátlástalanságának.

Richard Bone, munkás – koronatanú lehetne J. J. Cord ellen, mert látta őt a bűntett elkövetésekor, de vele született irtózása a konfliktusoktól, a valóság tudomásulvételétől, sajátos védekezési taktikában kérgesedett rá személyiségére: a gyávaság kényelmes álarca mögül közönyösen és dühödten szemléli barátja, a mozgássérült Alex Cutter „hőzöngését” és magánnyomozását. („Mi vagy te, egy szent, aki minden bűnt megtorol?” – kérdezi Alex-től a felesége is.)

Cutter életének legjelentősebb pillanatai nem az öröm, hanem a borzalom pillanatai voltak. A Vietnamban megnyomorodott Cutternek van egyedül ereje s bátorsága, hogy magára vegye az igazság megismerésének kockázatát. Irtózat, öldöklés, megalázottság, megcsonkítottság után már olyan elviselhetetlenné válik számára a békebeli közöny és hazugság, hogy nem elégszik meg a „tényállás” megvilágosodásának alamizsnapillanatával és igazságszolgáltatás híján kész a véres megtorlásra is.

A realitás bosszúja azonban a megalkuvó Richard Bone-t éri el, amikor a sors váratlanul őt jelöli ki a J. J. Corddal szembeni leszámolásra. Ahogy egészségtelen, túlzott lelki védekezését feladja, az ostobaság, az érdekhajhászás, az automatikus önzés mögött megpillanthatja az igazságot: az ember ősi, erkölcstől mentes, állati lényét. A történet végére rádöbben: a dolgokat úgy kell venni, ahogy azok vannak, s nem úgy, ahogy szeretné, hogy legyenek. Az egykori cseh újhullámos Ivan Passer filmje – a fájdalom és megaláztatás kifogyhatatlan misztériumának felzaklató dokumentuma.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5190