KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Czirják Pál: A Tiszánál A Tutajosok jubileuma
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Vox animae Kecskemét - KAFF
• Zalán Vince: Hány deka halhatatlanság? Macskássy Gyula-album
• Varga Zoltán: Zeusz, az animátor Ray Harryhausen mozimágiája
SZERZŐI SOROZATOK
• Baski Sándor: Variációk önkizsákmányolásra Szerzői filmes sorozatok
• Ruprech Dániel: Szeretetéhség, boldogságfogyókúra Ulrich Seidl: Paradicsom-trilógia
• Kránicz Bence: Elhull, eliramlik Richard Linklater trilógiája
JAPÁN ZSÁNER
• Csiger Ádám: A túlélés művészete Nindzsafilmek – 2. rész
• Sepsi László: A gyermek odabent Amerikai kaiju
SZOVJET UTÓPIA
• Csóka Máté Oresztész: A csillag kialszik A szovjet sci-fi jövőképe
• Schubert Gusztáv: Mi volt holnap? Szovjet utópiák
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Kiskorúsított hőseink Magyar gyerekfilmek
SZOVJET UTÓPIA
• T. Szepesy Jenő: Halálzóna Andrej Iszkanov
MOZIPEST
• Erdélyi Z. Ágnes: „Lépcsőházfüggő vagyok” Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Sipos Júlia: On the Spot – Budapest Beszélgetés S. Takács Andrással
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Szembesítések Wiesbaden: Go East
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A túlélés szabályai Max Brooks: World War Z – A zombi világháború története
KRITIKA
• Tüske Zsuzsanna: Nincs gáz Nicolas Winding Refn: Csak Isten bocsáthat meg
• Barkóczi Janka: Szex, hazugság, Liberace Túl a csillogáson
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Huber Zoltán: Mai magyar létkérdés Menjek/Maradjak
DVD
• Czirják Pál: A kis Valentinó
• Varga Zoltán: A texasi láncfűrészes: Az örökség
• Czirják Pál: III. Richárd
• Soós Tamás: A vasöklű férfi
• Kaplan György: Bosszútól fűtve
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: A láthatatlan író Gárdonyi 150

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gattaca

Vidovszky György

 

A cím egy jövőbeli, tökéletesen szervezett város nevét jelöli. Gattaca lakói két részre oszthatók: a természetes szerelemben fogantakra és a génsebészeti úton előállítottakra. Látszólag semmi sem különbözteti meg őket, mégis a két kaszt közötti átjárás lehetetlen. A film főhőse, Vincent - bátyjával ellentétben - hagyományos módon fogant. Élete apróbb-nagyobb betegségek, fogyatékosságok, gyengeségek sora, mint minden emberé. Bátyja - hála a tudománynak - mindezektől mentes, fizikailag megbízható egyed. Származása miatt Vincent takarító lehet, bátyja - ha akar - űrhajós. A film nem hagyományos sci-fi: nincsenek benne hatalmas űrhajók, földönkívüli szörnyek, akciódús, mesebelien látványos jelenetek. A film alkotói könnyen átélhető, szép filmjükben csak továbbgondolták azt, ami ma már létezik: mi lesz akkor, ha a művi megtermékenyítés várható hasznossága emberi akadályokba ütközik? Vagyis a film által felvetett kérdés, konfliktus nem a jövő, hanem a jelen terméke. Kubrick Űrodüsszeiája sem azt prognosztizálta, hogy három év múlva mivel fogunk foglalkozni, hanem a 60-as évek utópiaképét festette le. A film főhősének, Vincentnek sikerül becsapnia a személyi azonosságát állandóan tesztelő gépeket, néha még a véletlennek nevezett dramaturgia is a segítségére siet, s már csak egy hajszál választja el attól, hogy „tökéletes” egyedként valóra váltsa álmát, és űrhajós legyen, amikor egy váratlan esemény - a szerelem - újra próbára teszi őt, az embert. Bár tudatosan küzdő, mégis sodródó hős, bár a sebezhetetlenség álarcát ölti magára, bármelyik pillanatban elbukhat. Győzelme nem oldja fel Gattaca kettőségét, s nem bizonyít be az emberiségnek semmit, amit ne harsognának riogató újságcikkek unos-untalan. Heroizmusa ennél önzőbb, kisebb léptékű, mégis fontosabb. Nem a világot, hanem a saját sorsát akarja megváltoztatni...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/01 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3942