KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Czirják Pál: A Tiszánál A Tutajosok jubileuma
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Vox animae Kecskemét - KAFF
• Zalán Vince: Hány deka halhatatlanság? Macskássy Gyula-album
• Varga Zoltán: Zeusz, az animátor Ray Harryhausen mozimágiája
SZERZŐI SOROZATOK
• Baski Sándor: Variációk önkizsákmányolásra Szerzői filmes sorozatok
• Ruprech Dániel: Szeretetéhség, boldogságfogyókúra Ulrich Seidl: Paradicsom-trilógia
• Kránicz Bence: Elhull, eliramlik Richard Linklater trilógiája
JAPÁN ZSÁNER
• Csiger Ádám: A túlélés művészete Nindzsafilmek – 2. rész
• Sepsi László: A gyermek odabent Amerikai kaiju
SZOVJET UTÓPIA
• Csóka Máté Oresztész: A csillag kialszik A szovjet sci-fi jövőképe
• Schubert Gusztáv: Mi volt holnap? Szovjet utópiák
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Kiskorúsított hőseink Magyar gyerekfilmek
SZOVJET UTÓPIA
• T. Szepesy Jenő: Halálzóna Andrej Iszkanov
MOZIPEST
• Erdélyi Z. Ágnes: „Lépcsőházfüggő vagyok” Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Sipos Júlia: On the Spot – Budapest Beszélgetés S. Takács Andrással
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Szembesítések Wiesbaden: Go East
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A túlélés szabályai Max Brooks: World War Z – A zombi világháború története
KRITIKA
• Tüske Zsuzsanna: Nincs gáz Nicolas Winding Refn: Csak Isten bocsáthat meg
• Barkóczi Janka: Szex, hazugság, Liberace Túl a csillogáson
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Huber Zoltán: Mai magyar létkérdés Menjek/Maradjak
DVD
• Czirják Pál: A kis Valentinó
• Varga Zoltán: A texasi láncfűrészes: Az örökség
• Czirják Pál: III. Richárd
• Soós Tamás: A vasöklű férfi
• Kaplan György: Bosszútól fűtve
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: A láthatatlan író Gárdonyi 150

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Blanche, a bosszúálló angyal

Csillag Márton

 

Amikor a francia mozi bessonista-popkornista irányzata az 1952-es Királylány a feleségem (Fanfan la tulipe) újraforgatásával rátette kezét a kardozós-sikálós (értsd: szobalány takarítás közben vív) kalandfilm zsánerére, egy pillanatig úgy tűnt, hogy az amerikanizált gall filmipar minden látványos műfajt magáévá tett. De ez a pillanat nem tartott sokáig, mert Blanche, a bosszúálló angyal, a sebesen vágtázó lófogú lány, nemcsak a romlott Mazarin bíborostól vette vissza a nép és a király járandóságát, hanem Luc Bessontól és cimboráitól is. Bernie Bonvoisin hősnője összvadnyugati jelenség a középkori Franciaországban: ő a fogadós lánya, a vakmerő bandavezér, a romlott virágszál, sőt, a legyilkolt arisztokrata család egyetlen túlélője is. Nyáltól fröcsögő mondatait fülledt blues-akkordok szakítják meg, amikor harcba indul az amerikai gyarmatok „ördögpor” nevű adományát élvező bíboros ellen. Ha a Limonádé Joe dekonstruálta a western műfaját, akkor a Blanche kegyetlenül destruálja azt: középkorba teleportált pisztolyhőse, narkós udvartartása, KKK halálosztaga és bermudanadrágos drogbárója mintha egy évismétlő gimnazista agyából pattantak volna ki. A szabályos kalandfilm-dramaturgiát és évtizedes térszervezési hagyományokat követő film néhol annyira morbid- kosztümös, hogy maga Greenaway is megirigyelhetné, pedig Bonvoisin nem tör művészi babérokra – vagy ha igen, akkor jól leplezi igyekezetét. Régi vágású kardozásokkal és pergő szópárbajokkal zsúfolt misztériumjátékot látunk, a legbugyutább és legszórakoztatóbb fajtából. A francia film – ahogy a narkósokra mondani szokás – most rúg saját anyja sírjába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2287