KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/július
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: „Tán őszi fáknak hulló levelére?...” Gémes József (1939 – 2013)
JAPÁN ZSÁNER
• Varró Attila: Tokiói történetek Ozu zsánerfilmjei
• Vágvölgyi B. András: Zen mesterem meghalt Donald Richie (1924-2013)
• Csiger Ádám: A háború művészete Nindzsafilmek – 1. rész
HOLLYWOODI FANTÁZIA
• Huber Zoltán: Ismét izgalmas Új amerikai SF-filmek
• Varró Attila: Nehéz Istenné lenni Az Acélember
• Szabó Ádám: Sötét megváltók Képregényhősök válságban
• Andorka György: Illúzió az illúzióban Bűvészfilmek
ALPINISTA KAMERA
• Baski Sándor: Mert ott van Hegymászó-filmek
KECHICHE
• Gyenge Zsolt: Pünkösdi pálmaág Abdellatif Kechiche
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Egymásra néztek Galgóczi és Galambos
LENGYEL FILM
• Pályi András: A hőskorszak vége Lengyel Filmtavasz
• Veress József: A másik múzsa Wajda ecsetje és ceruzája
MOZIPEST
• Ardai Zoltán: Hosszú a búcsú Krúdy Budapestje
• Sipos Júlia: A Perzsa séta effektus Beszélgetés Pásztor Erika Katalinával
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Tisztelet a fiataloknak Linz
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: The Walking Dead Szemben a többséggel
• Kolozsi László: Magassági ámor Szabadság – Különjárat
KRITIKA
• Nagy V. Gergő: A kerítésen túl Lágy eső
• Barotányi Zoltán: Nyilván tartottak tőlünk A tartótiszt
DVD
• Benke Attila: A hét szamuráj – Vágatlan változat
• Kaplan György: Fejlövés
• Sepsi László: LEGO Batman: A film
FILMZENE
• Hubai Gergely: Milliót érő hangjegyek A James Bond téma
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI Egri csillagok
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A nyitott zárt kör Jacques Rancière: Utóidő

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó óra

Győrffy Iván

The 11th Houramerikai, 2007. Rendezte: Leila Conners Petersen és Nadia Conners. Írta: Nadia Conners, Leila Conners Petersen és Leonardo DiCaprio. Zene: Jean-Pascal Beintus. Szereplők: Kenny Ausubel, Janine Benyus, Sylvia Earle, Gloria Flora, Michel Gelobter. Gyártó: Appian Way / Greenhour / Tree Media Group. Forgalmazó: Intercom. Feliratos. 92 perc.

 

A segélykiáltásoknak ma már se szeri, se száma a filmes világban: Godfrey Reggio látomásos panorámafilmjeitől, a Qatsi-trilógiától a Föld jelenét és jövőjét boncolgató BBC-sorozatokig komoly piaca van az ökokatasztrófával vagy az emberi nem apokaliptikus válságjelenségeivel foglalkozó szakmunkáknak. Még akkor is, ha eltekintünk a tematikus tévécsatornák kínálta öncélú borzongásserkentőktől és katasztrófa-realityktől. De miben különbözik tőlük Az utolsó óra, ez a velejéig hollywoodi produktum, amelyben Leonardo DiCaprio és Mihail Gorbacsov kéz a kézben igyekszik meggyőzni a 300 milliós szuperhatalom népességét, és másodsorban persze az emberiség 6 milliárdot jócskán meghaladó „maradékát” is: eddig, és ne tovább! Leginkább a szempontok sokféleségében, az egymást kiegészítő gondolatokban, tényekben, javaslatokban, a mohó igyekezetben, hogy közérthető módon sűrítse másfél órába a földtörténet úgymond végzetes utolsó másodperceinek krónikáját. A filmidő kétharmada állapotjelentés (halódó ökoszisztéma, halódó emberiség), utolsó egyharmada alternatíva (gazdasági-kulturális reform, megújuló technológiák) – ez utóbbi önálló filmet érdemelne, ezért csak remélhetjük, hogy lesz folytatás.

Az ilyen típusú dokumentumoknál mindig kényes az egyensúly kép és hang, narráció és illusztráció között. Itt a beszélő fejeké a pálma, Stephen Hawkingtól az onondaga sámánig – ám lenyűgöző archív felvételekkel, mai életképekkel, ritkán előszüremlő szolid háttérzenével körítve. Az utolsó óra hamisítatlan „rábeszélőgép”. De annak igazán elsőrangú.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9357