KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/július
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: „Tán őszi fáknak hulló levelére?...” Gémes József (1939 – 2013)
JAPÁN ZSÁNER
• Varró Attila: Tokiói történetek Ozu zsánerfilmjei
• Vágvölgyi B. András: Zen mesterem meghalt Donald Richie (1924-2013)
• Csiger Ádám: A háború művészete Nindzsafilmek – 1. rész
HOLLYWOODI FANTÁZIA
• Huber Zoltán: Ismét izgalmas Új amerikai SF-filmek
• Varró Attila: Nehéz Istenné lenni Az Acélember
• Szabó Ádám: Sötét megváltók Képregényhősök válságban
• Andorka György: Illúzió az illúzióban Bűvészfilmek
ALPINISTA KAMERA
• Baski Sándor: Mert ott van Hegymászó-filmek
KECHICHE
• Gyenge Zsolt: Pünkösdi pálmaág Abdellatif Kechiche
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Egymásra néztek Galgóczi és Galambos
LENGYEL FILM
• Pályi András: A hőskorszak vége Lengyel Filmtavasz
• Veress József: A másik múzsa Wajda ecsetje és ceruzája
MOZIPEST
• Ardai Zoltán: Hosszú a búcsú Krúdy Budapestje
• Sipos Júlia: A Perzsa séta effektus Beszélgetés Pásztor Erika Katalinával
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Tisztelet a fiataloknak Linz
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: The Walking Dead Szemben a többséggel
• Kolozsi László: Magassági ámor Szabadság – Különjárat
KRITIKA
• Nagy V. Gergő: A kerítésen túl Lágy eső
• Barotányi Zoltán: Nyilván tartottak tőlünk A tartótiszt
DVD
• Benke Attila: A hét szamuráj – Vágatlan változat
• Kaplan György: Fejlövés
• Sepsi László: LEGO Batman: A film
FILMZENE
• Hubai Gergely: Milliót érő hangjegyek A James Bond téma
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI Egri csillagok
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A nyitott zárt kör Jacques Rancière: Utóidő

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Nyílt tengeren: Cápák között

Sepsi László

Cage Dive – amerikai, 2017. Rendezte és írta: Gerald Rascionato. Kép: Andrew Bambach. Zene: The NewtonBrothers. Szereplők: Joel Hogan (Jeff), Josh Potthoff (Josh), Megan Peta Hill (Megan), Pete Valley (Greg). Gyártó: Just One More Productions / Exit Strategy. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 80 perc.

 

Kevés elhibázottabb found footage horrorkoncepciót lehet elképzelni, mint az Ausztrália partjainál hajótörést szenvedett fiatalok haláltusájának áldokumentumai. Miután bekövetkezett a katasztrófa – egy hatalmas hullám felborítja a hajójukat –, a Cápák között kénytelen a nyílt vízen tempózó hősök arcközelijeire szorítkozni, majd mikor az éj is leszáll, a beálló sötétség még a síró-ordító arcok csekélyke attrakciójától is megfosztja a nézőt. A totális minimalizmussal tüntető Nyílt tengeren-franchise – mely csupán annyit ígér, hogy emberek fognak a vízbe esni, majd ott megeszik őket a cápák – és a „talált filmes” forma összeboronálásában a két hagyomány alulfogalmazottsága végül új minőség létrehozása helyett leginkább kioltja egymást.

Az eseménytelenség csapdáját a minimál-cápahorrort 2003-ban feltaláló Nyílt tengeren úgy kerülte ki, hogy a rémfilm felől a melodráma felé mozdult, az állathorror monstrumaiba belesűrítve egy foszladozó párkapcsolat minden rettenetét (lásd még a korlátozott mozgástér és az állattámadások ilyetén használatát a Véres hétvégétől a Cujóig). Ebbe az irányba indul az elsőfilmes író-rendező Gerald Rascionato is, ám a Cápák között párkapcsolati drámája nem merészkedik beljebb a part menti sekély vizeknél. Bár Rascionato mintha megsejtette volna, hogy ötletei nem elegendőek egy egészestés horror megtöltéséhez, de sem a hősök halovány szerelmi háromszögéből, sem pedig a szövegbe illesztett utólagos visszaemlékezésekből és ál-sajtóhírekből nem képes olyan érzelmi dinamikát csiholni, mely kirántaná a holtpontról megfeneklett filmjét. A Cápák között úgy viszonyul az ausztrál állathorror gazdag hagyományaihoz, mintha valaki úgy szállt volna versenybe a bordás krokodilokkal és dúló vadkanokkal, hogy a barátaival lefilmezett pár halat a kert végi tavacskában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13398