KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/június
BRIT BRIGANTIK
• Kovács Marcell: Véres hétköznapok Ben Wheatley
• Varró Attila: A világ tetején Brit bűnfilmek
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „A múltat kell megoldani” Kortárs történelmi filmek
• Schubert Gusztáv: Kísértet-história Kapa, Pepe és a történelem
• Huber Zoltán: Teambuilding a diktatúrában Magyar kult: Állami Áruház
• Kovács Kata: Látszik valami az arcán Beszélgetés Nagy Dénessel
• Bilsiczky Balázs: Spontán égés Beszélgetés Császi Ádámmal
INDIE AMERIKA
• Pernecker Dávid: Hö-hö-hö Mike Judge
• Orosdy Dániel: Sztárok és függetlenek Korszakalkotók – Kortárs amerikai filmrendezők
• Orosdy Dániel: Sztárok és függetlenek Korszakalkotók – Kortárs amerikai filmrendezők
• Horváth Eszter: Társas magány Indie Titanic
• Géczi Zoltán: Az Irgalmatlan Nővérek ultimátuma Beszélgetés Jen és Sylvia Soskával
• Sepsi László: Csak videóra Hatvani Balázs: Gingerclown 3D
FRANCIS SCOTT FITZGERALD
• Varga Dénes: Mindhalálig jazz Fitzgerald és Hollywood
BRIT BRIGANTIK
• Csiger Ádám: Milliók mozija Danny Boyle
FRANCIS SCOTT FITZGERALD
• Varró Attila: Előre a Múltba A nagy Gatsby
FILMISKOLA
• Geréb Anna: Balettbábszínházfilm Alekszandr Sirjajev, az ősfilmes
MOZIPEST
• Erdélyi Z. Ágnes: „Össze tudjuk rakni Budapestből a világot” Koltai Lajos Budapestje
FILM / REGÉNY
• Hegyi Zoltán: Újraolvasó Boris Vian: Tajtékos napok
• Horváth Eszter: Sandacsacsa és Szívtépő Michel Gondry: Tajtékos napok
KRITIKA
• Sepsi László: A legenda magányossága A nagymester
• Gelencsér Gábor: Pinceforradalom Én és te
• Barotányi Zoltán: A selejt bosszúja Elment az öszöd
BRIT BRIGANTIK
• Roboz Gábor: Antihipnózis Danny Boyle: Transz
• Kránicz Bence: Ölésre ítélve Hasfelmetsző Jack a moziban

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A csábítás elmélete

Köves Gábor

 

Színészként Tony Goldwyn (a stúdióalapító Samuel unokája) a tisztes középszerig vitte. Hogy rendezőként mire megy, még kérdéses, bár…, de ne ítéljünk korán! Goldwyn bemutatkozó munkája, a Séta a Holdon hangnemében személyes, költségvetésében szerény, hangulatában korhű „filmecske” volt, rövid ideig megtűrt darabja a két évvel ezelőtti multiplex-kínálatnak. A csábítás elméletében hiába is keresnénk bárminemű személyességet: olyan moziról van szó, melynek készítői vélhetően többet tudtak megcélzott közönségük fogyasztói szokásairól, mint szereplőik valós mozgatórugóiról. Öröm az ürömben, hogy a filmmel töltött másfél óra legalább fájdalommentesen telik, a romantikus komédia lestrapált műfajának minden bombabiztos fordulta a helyén van, a takaréklángra állított színészek profi módra hozzák a figurákat: Greg Kinnear a cserbenhagyót, Ashley Judd a cserbenhagyottat, Hugh Jackman a menedéket. Judd némi szex-appealt, az amerikai pályafutását az X-Mennel indító Jackman (mostanság nagyon megy az ausztráloknak) némi karizmát csempész a filmbe. Tudjuk, Judd legközelebb macskanő jelmezbe bújik, Jackman pedig Travolta partnere lesz a nyár egyik nagyszabású csimm-bumm cirkuszában. Hogy sejtetett tehetségükkel kezdenek-e valaha is valamit? – ez A csábítás elmélete egyetlen elgondolkodtató momentuma.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3385