KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/május
SZÜRKÜLETI ZÓNA
• Hirsch Tibor: Nem vénnek való filmek Szürkületi zóna
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Permanens vizuális forradalmár Grunwalsky 70
• Kelecsényi László: „Soha nem lesz belőlem operatőr” Beszélgetés Szécsényi Ferenccel
ASSAYAS
• Báron György: Az eltűnt lázadás nyomában Egy magyar Párizsban: Olivier Assayas
BOLLYWOOD
• Vajdovich Györgyi: Ahol a szuperhős is táncra perdül Bollywood műfajkeverék
• Tóth Luca: Bollywood Bollywoodról Om Shanti Om
ÖRDÖGŰZŐK
• Varga Dénes: Mindenkiben ott bujkál Az ördögűző utóélete
• Schubert Gusztáv: A gonosz álarcában Ördögűzés: Loudun és Salem
TITANIC
• Baski Sándor: Kikötött Titanic Filmfesztivál
• Huber Zoltán: A múlt árnyai Csehek a Titanicon
SZÜRKÜLETI ZÓNA
• Baski Sándor: Nem vénember Hollywood és az idősek
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Periferikus éleslátás Graz
MOZIPEST
• Erdélyi Z. Ágnes: Nappal Muskátli, éjjel Szép Ilonka András Ferenc Budapestje
• Varró Attila: Főtaxi-sofőr Dögkeselyű
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Kedves ellenségem Stephenie Meyer: A burok
• Szabó Noémi: Széplelkű paraziták Andrew Niccol: A burok
KRITIKA
• Huber Zoltán: Első fecskék Feledés
DVD
• Varga Zoltán: Rontó Ralph
• Pápai Zsolt: Rozsda és csont
• Bata Norbert: Magyar animációs sorozatok
• Nagy V. Gergő: Az újságos fiú
• Sepsi László: Szárazon
SZÜRKÜLETI ZÓNA
• Vajda Judit: Idősebbek is elkezdhetik Az időskori testi szerelem a vásznon

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Lépcsőházi történetek

Forgács Nóra Kinga

Asphalte – francia, 2015. Rendezte és írta: Samuel Benchetrit. Kép: Pierre Aim. Zene: raphael. Szereplők: Isabelle Huppert (Jeanne), Gustave Kervern (Sterkowitz), Tassadit Mandi (Hamida), Michael Pitt (John), Valerie Bruni Tedeschi Gyártó: La Camera Deluxe / Maje Productions. Forgalmazó. Cirkó Film Kft. Feliratos. 100 perc.

 

A helyszín Franciaország. Egy valaha talán szebb napokat látott kültelki bérházba csöppenünk, valaha talán szebb napokat látott emberek közé. Ha a lift fel is mondta a szolgálatot, a demokrácia azért még működik, a nyitó jelenet lakógyűlésén csupán egyetlen fickó tiltakozik a javítási munkálatok és a közösen viselt költségek ellen, aki felmentést is kap, azzal a feltétellel, hogy nem használhatja a liftet. Ha csak annyit adna Samuel Benchetrit filmje, amennyit a felütés ígér, egy kellő önkritikával és szatirikus humorral tálalt problémaboncoló európai drámát, már akkor is elégedettek lennénk, de ennél sokkal többet tartogat a Lépcsőházi történetek.

A liftjavítás ellen tiltakozó lakó például lesérül és kerekesszékbe kényszerül, hogy azután előre megfontolt szándékkal illegális lifthasználóvá, álfotóssá és egy éjszakai műszakos kórházi nővér cigiszüneteinek hősszerelmesévé váljon. Egy magányos és anyahiányos kamasz szomszédjába az egykor ünnepelt, most válságba került gyönyörű színésznő (Isabelle Huppert) költözik, az algíri bevándorló asszony pedig börtönbüntetését töltő egyetlen fia helyett egy amerikai űrhajóst kap ajándékba az égből (és a NASA-tól). Kapcsolatok kötődnek, magányok oldódnak, a szétgraffitizett falak cinkosan rámosolyodnak a házban felbukkanó érzelmekre, a főleg szűk, izoláló belső tereket mutató statikus beállításokat az antigravitációs teret idéző, fizikailag és tudatilag is eloldozó gépmozgások lágyítják, a realizmust átszövi a poézis, a városi legendákból emberszabású, abszurd mítoszok szövődnek. Samuel Benchetrit a legvégén nézője orrára koppint, hogy ugye nem hittél mindent el? De még ezt is azzal a filmnyelvi tudatossággal, minden hőse iránt táplált szeretettel és a meséhez való vonzódással teszi, ami nem idegenít el, sőt, valami emberi titokba avat be – egy csendesen megbújó film nagyon is figyelemre méltó képkockáin.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12565