KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/április
HITCHCOCK
• Benke Attila: Tévedések és áldozatok Hitchcock és hősei
• Hubai Gergely: Halálkeringők Hitchcock filmzenéje
• Schubert Gusztáv: A géniusz műhelyében Stephen Rebello: Alfred Hitchcock Így készült a Psycho
AUDREY HEPBURN
• Tüske Zsuzsanna: Az apás Galatea Audrey Hepburn
ÓZ FÖLDJÉN
• Sepsi László: Lefelé a Sárga úton Óz-filmek
• Ardai Zoltán: A sziluett Óz, a csodák csodája
SZUPERHŐS ÉS FILOZÓFUS
• Huber Zoltán: Így használd az okostelefonod Heidegger és a Vasember
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: „Nem is tudtuk, hogy ilyen sötétben élünk” Beszélgetés a Nevelésügyi sorozat rendezőivel
• Szalai Györgyi: Felejtés ellen Emlékezés Wilt Pálra
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Vágyak és vezeklések Berlinale 2013
• Gyenge Zsolt: Az anyaszomorító Călin Peter Netzer: A gyermek fekvése
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 3. rész
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Lakatlanul Beszélgetés Szemerey Samuval
FILM / REGÉNY
• Szabó Noémi: Többnyire ártalmatlan Isaac Marion: Eleven testek
• Sepsi László: Fél-élet Jonathan Levine: Eleven testek
JAPÁN REBELLISEK
• Vágvölgyi B. András: Szex, hírnév, politika Nagisa Ôshima
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Amerika anno zéró A Mester
• Bikácsy Gergely: Érzelmek iskolája Május után
MOZI
• Baski Sándor: ill Manors – Rázós környék
• Sepsi László: No
• Huber Zoltán: Halálhegy – A Dyatlov-rejtély
• Forgács Nóra Kinga: Tango Libre – Szabad a tánc
• Margitházi Beja: Teddy Bear
• Alföldi Nóra: A csodacsapat
• Kovács Kata: Camille kétszer
• Géczi Zoltán: Likvidálva
• Barkóczi Janka: Egy hölgy Párizsban
• Parádi Orsolya: Tökéletes hang
• Kránicz Bence: Csapda
• Tüske Zsuzsanna: Dől a moné
• Varró Attila: Az óriásölő
DVD
• Szabó Ádám: Ölni kíméletesen
• Pápai Zsolt: Limonádé Joe
• Soós Tamás: Fejbenjáró bűn
• Nagy V. Gergő: Két nap az élet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Az X-Men visszatért
JAPÁN REBELLISEK
• Csiger Ádám: Harcosok klubja Japán radikális rendezői

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A gyilkosság filozófiája

Kovács Patrik

Spinning Man – amerikai–ír–svéd, 2018. Rendezte: Simon Kaijser. Szereplők: Guy Pearce, Pierce Brosnan, Minnie Driver. Forgalmazó: Bontonfilm. 100 perc.

 

Nincs a thrillernek ősibb toposza, mint a gyilkosság gyanújába keveredett hős, kinek a bűnügyhöz való viszonya csupán a cselekmény zárlatában tisztázódik. Hozzáadott érték nélkül is lehet e karaktertípus köré történetet szőni, csak nem érdemes. Minden bizonnyal tudta ezt A gyilkosság filozófiája alkotógárdája is, mégis a kényelmes utat választották. Filmjük hőse, a szürke kisvárosi családapa (Guy Pearce) filozófiát oktat a helyi egyetemen, és amikor rejtélyes körülmények között eltűnik egy ifjú diáklány, a gyanú hamar a szenvedélyes nőfaló hírében álló férfire terelődik. Nemcsak felesége és gyermekei hidegülnek el tőle, de egy makacs és furfangos nyomozóval (Pierce Brosnan) is pszichológiai hadviselésbe bocsátkozik.

A televízióból érkezett Simon Kaijser nehezen veti meg lábát a nagyjátékfilmes porondon: A gyilkosság filozófiája nemcsak koncepciójában avíttas, de kivitelezése is gyermekbetegségektől szenved. Pedig Kaijser nagyszerűen indítja moziját: az első negyedóra vizualitásában és cselekménybonyolításában egyaránt roppant ígéretes. Ezután viszont A gyilkosság filozófiája meredek ívű mélyrepülésbe kezd, mely részint annak tudható be, hogy a rendező a feszültségteremtésben egyetlen vörös heringre támaszkodik, de bárki – minimális műfajismeret birtokában is – keresztülláthat a fordulatokon. Másfelől a forgatókönyv a legnagyobb zsánerközhelyek katalógusa, a dialógusok sokszor silányak (eszünkbe sem jutna, hogy regényadaptációt látunk), és a bűnproblematika is lényegileg alakul át az utolsó egyharmadban, ugyanis egyre inkább az erkölcsi vétkekre helyeződik a súlypont. A gyilkosság filozófiája így végül csupán hatásmechanizmusában emlékeztet a virtigli thrillerekre, tematikailag sokkal inkább házastársi (melo)dráma, de annak is kevésbé míves válfajához csatlakozik.

Azonban a kékes-szürkés színekben pácolt, hűvös képek ragyogóan szolgálják az atmoszférát, a kopottas tárgyi miliő pedig a kilencvenes évek iránti nosztalgiát ébreszti fel. Brosnan fegyelmezetten játszik, végig higgadt erőt sugároz, Pearce viszont alkatilag nem alkalmas a szerepére: inkább tűnik bájgúnár tesiszakosnak, mint lélekbúvárkodó filozófiatanárnak. Egészében A gyilkosság filozófiája kellemesen jellegtelen, tét nélküli, agyat és szívet kímélő szombat délutáni kikapcsolódás.

Extrák: Kimaradt jelenetek, A kulisszák mögött.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13873