KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/április
HITCHCOCK
• Benke Attila: Tévedések és áldozatok Hitchcock és hősei
• Hubai Gergely: Halálkeringők Hitchcock filmzenéje
• Schubert Gusztáv: A géniusz műhelyében Stephen Rebello: Alfred Hitchcock Így készült a Psycho
AUDREY HEPBURN
• Tüske Zsuzsanna: Az apás Galatea Audrey Hepburn
ÓZ FÖLDJÉN
• Sepsi László: Lefelé a Sárga úton Óz-filmek
• Ardai Zoltán: A sziluett Óz, a csodák csodája
SZUPERHŐS ÉS FILOZÓFUS
• Huber Zoltán: Így használd az okostelefonod Heidegger és a Vasember
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: „Nem is tudtuk, hogy ilyen sötétben élünk” Beszélgetés a Nevelésügyi sorozat rendezőivel
• Szalai Györgyi: Felejtés ellen Emlékezés Wilt Pálra
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Vágyak és vezeklések Berlinale 2013
• Gyenge Zsolt: Az anyaszomorító Călin Peter Netzer: A gyermek fekvése
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 3. rész
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Lakatlanul Beszélgetés Szemerey Samuval
FILM / REGÉNY
• Szabó Noémi: Többnyire ártalmatlan Isaac Marion: Eleven testek
• Sepsi László: Fél-élet Jonathan Levine: Eleven testek
JAPÁN REBELLISEK
• Vágvölgyi B. András: Szex, hírnév, politika Nagisa Ôshima
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Amerika anno zéró A Mester
• Bikácsy Gergely: Érzelmek iskolája Május után
MOZI
• Baski Sándor: ill Manors – Rázós környék
• Sepsi László: No
• Huber Zoltán: Halálhegy – A Dyatlov-rejtély
• Forgács Nóra Kinga: Tango Libre – Szabad a tánc
• Margitházi Beja: Teddy Bear
• Alföldi Nóra: A csodacsapat
• Kovács Kata: Camille kétszer
• Géczi Zoltán: Likvidálva
• Barkóczi Janka: Egy hölgy Párizsban
• Parádi Orsolya: Tökéletes hang
• Kránicz Bence: Csapda
• Tüske Zsuzsanna: Dől a moné
• Varró Attila: Az óriásölő
DVD
• Szabó Ádám: Ölni kíméletesen
• Pápai Zsolt: Limonádé Joe
• Soós Tamás: Fejbenjáró bűn
• Nagy V. Gergő: Két nap az élet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Az X-Men visszatért
JAPÁN REBELLISEK
• Csiger Ádám: Harcosok klubja Japán radikális rendezői

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mestergyilkos

Sepsi László

 

The Mechanic – amerikai, 2011. Rendezte: Simon West. Írta: Richard Wenk, Lewis John Carlino. Kép: Eric Schmidt. Zene: Mark Isham. Szereplők: Jason Statham (Arthur Bishop), Ben Foster (Steve McKenna), Donald Sutherland (Harry McKenna), Mini Anden (Sara). Gyártó: Millennium Films. Forgalmazó: Palace Cinema. Feliratos. 92 perc.

 

Alig fél évvel azután, hogy Jason Statham a The Expendables beavatástörténetében kiharcolta magának az őt megillető helyet a posztmodern akciósztárok zártkörű klubjában, a tréningruhás adrenalin-bombának máris védenie kell verejtékes munkával megszerzett státuszát. A Mestergyilkos 1972-es eredetije – a WinnerBronson-páros leghírhedtebb közös produkcióját jelentő Bosszúvágy-szériához hasonlóan – az általános generációs konfliktusra helyezte a hangsúlyt, ahol a szilárd morális kód szerint dolgozó veteránnak szembe kellett néznie az ellenkultúra új undokaival, akik sem a magánéletben, sem a tatamin nem tisztelnek semmiféle szabályt. Statham és az X-Menből (valamint a Pandorumból) ismert Ben Foster párharca viszont már nélkülözi a direkt társadalmi áthallásokat, így szorítva a konfliktus értelmezési keretét a tapasztalt vén róka és a hozzá már külsőben is hasonult, farkaséhes újonc közti önreflektív csatározás határain belülre.

Simon West filmje Donald Sutherland szerepeltetésével és a Schubert muzsikájára monologizáló Statham abszurd közjátékával letudja a kötelező főhajtásokat az eredeti mű és vele együtt hatvanas-hetvenes évek akciófilmjei előtt, hogy Sutherland meggyilkolása után a modernista ihletettség is fokozatosan kivesszen a Mestergyilkos friss verziójából. Ahogy a korábban arctalan szervezetként megjelent cég is egy könnyedén beazonosítható antagonistává alakult, úgy az utolsó harmadra a ’60-as évek bérgyilkosainak szikár örökségét ápoló Hitman-videójáték kreatív kivégzéseit idéző misszió-epizódok is átadják helyüket a nyíltszíni géppuskaropogásnak, hogy a megsokszorozott leszámolás-jelenetekkel az eredeti verzió üzenete is felülíródjék. 1972-ben a generációk harcának nem lehetett győztese: az új évezred tömegfilmjében viszont egyetlen címvédés sem végződhet döntetlennel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10566