KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/március
TERRORMOZI
• Géczi Zoltán: Az amazon háborúi Kathryn Bigelow
• Baski Sándor: Az elnök sorozata Homeland – A belső ellenség
FRIEDKIN
• Csiger Ádám: Portyán Hollywoodban William Friedkin
• Orosdy Dániel: Az elveszett cirkálás Kultmozi: Portyán
GÖRÖG ÚJ HULLÁM
• Pálos Máté: Idomított kutyák A görög újfilm
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: Chytilová „százszorszép” filmjei – 2. rész A harmadik jelentés
G-MAN FILMEK
• Pápai Zsolt: Szolgáló és védő gengszterek Klasszikus G-Man-filmek
• Varró Attila: Kész mozi Paul Lieberman: Gengszterosztag
• Sepsi László: Felnőni a feladathoz Gengszterosztag
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Önismereti tréningek Tévéhősök identitásválságban – 2. rész
KÖNYV
• Kelecsényi László: Godard – mindörökké JLG – Jean-Luc Godard dicsérete…
MOZIPEST
• Kolozsi László: Nekünk legyen mondva Nekem Budapest
HATÁRSÁV
• Nagy V. Gergő: Jeremy Deller – Mike Figgis: Az orgreave-i csata Gyógyhatás
KRITIKA
• Margitházi Beja: Az Ördög háta mögött Dombokon túl
• Horváth Eszter: A lét kerekén Horváth Eszter
• Margitházi Beja: Közel, Európában Agnieszka Holland: Olthatatlan; A város alatt
• Varró Attila: De, leányálom Spring Breakers – Csajok szabadon
• Huber Zoltán: Szép remények Tollbamondás
MOZI
• Baski Sándor: Az ígéret földje
• Forgács Nóra Kinga: Megtalált emlékek
• Tüske Zsuzsanna: Megtört város
• Árva Márton: Felhők felett
• Kovács Kata: Lenyűgöző teremtmények
• Huber Zoltán: Boszorkányvadászok
• Csiger Ádám: Erőnek erejével
• Vincze Teréz: A házban
• Roboz Gábor: Parker
• Géczi Zoltán: Született gengszterek
• Sepsi László: Die Hard – Drágább, mint az életed
• Vajda Judit: Személyiségtolvaj
• Varró Attila: Croodék
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
DVD
• Sepsi László: Batman: A sötét lovag visszatér 1–2.
• Pápai Zsolt: A robot és Frank
• Benke Attila: Hétköznapi emberek
• Géczi Zoltán: Az utolsó csavar
TERRORMOZI
• Barotányi Zoltán: Sötét helyek Amerika háborúban a terror ellen

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Futásod véget ér

Schubert Gusztáv

1945 májusa. Valahol egy lengyel vasútállomáson riadt, elcsigázott férfiak várakoznak. Hadifoglyok. Németek. Őreik kimért mozdulataiban érződik a féken tartott gyűlölet. Vége a háborúnak? Mark Niebuhr számára most kezdődik csak igazán. A fiút kiléptetik a sorból: egy lublini asszony benne véli felismerni a leányát agyonlövő SS-katonát. Börtönbe zárják. Megfélemlítik, megalázzák. Veszélyes munkát bíznak rá, hátha odavész... Egy ártatlan német kálváriáját látjuk? Történetet, mely eleven példával próbálja cáfolni az igaztalan vádat: „minden német felelős a történtekért?” Ez a film másfajta módszerrel kísérletezik, nem az egyén karakterére figyel (Niebuhrnak se bűne, se erénye... jedermann), hanem a világéra. A főhős szerepe, akár az indikátoré, megmutatja a közeg igazi természetét. Szenvedéseivel jelzi, ha hallgatnak is a fegyverek, azért az erőszak ezer alakban tovább él, a háború mindenkit megfertőzött: megszállót és hazafit, vesztest és győztest egyaránt. A rendezés nem kivételek felsorolásával tagadja meg a „közös bűn”-elvet, hanem azzal, hogy – Borowski, Pilinszky példája nyomán – érvényességét terjeszti ki: nem egyetlen nép, de az egész emberiség vesztette el ártatlanságát ebben a világégésben. E gondolat kihordásához nem mindennapi pszichikai-művészi erőfeszítésre van szükség, így nem meglepő, hogy a film egy idő után veszít erejéből, egyre irodalmiasabbá válik, mind több börtönfilmes közhely tűnik fel benne. Niebuhr közös cellába kerül a lengyelországi vérengzések tetteseivel, a bűnösök között valóban kivétellé, az ártatlanság megtestesülésévé egyszerűsödik. Fränk Beyer vállalkozása, következetlenségei ellenére is, figyelemre méltó mű. Előfutára az NDK-beli filmművészet remélt megújulásának?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 49-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6491