KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/március
TERRORMOZI
• Géczi Zoltán: Az amazon háborúi Kathryn Bigelow
• Baski Sándor: Az elnök sorozata Homeland – A belső ellenség
FRIEDKIN
• Csiger Ádám: Portyán Hollywoodban William Friedkin
• Orosdy Dániel: Az elveszett cirkálás Kultmozi: Portyán
GÖRÖG ÚJ HULLÁM
• Pálos Máté: Idomított kutyák A görög újfilm
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: Chytilová „százszorszép” filmjei – 2. rész A harmadik jelentés
G-MAN FILMEK
• Pápai Zsolt: Szolgáló és védő gengszterek Klasszikus G-Man-filmek
• Varró Attila: Kész mozi Paul Lieberman: Gengszterosztag
• Sepsi László: Felnőni a feladathoz Gengszterosztag
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Önismereti tréningek Tévéhősök identitásválságban – 2. rész
KÖNYV
• Kelecsényi László: Godard – mindörökké JLG – Jean-Luc Godard dicsérete…
MOZIPEST
• Kolozsi László: Nekünk legyen mondva Nekem Budapest
HATÁRSÁV
• Nagy V. Gergő: Jeremy Deller – Mike Figgis: Az orgreave-i csata Gyógyhatás
KRITIKA
• Margitházi Beja: Az Ördög háta mögött Dombokon túl
• Horváth Eszter: A lét kerekén Horváth Eszter
• Margitházi Beja: Közel, Európában Agnieszka Holland: Olthatatlan; A város alatt
• Varró Attila: De, leányálom Spring Breakers – Csajok szabadon
• Huber Zoltán: Szép remények Tollbamondás
MOZI
• Baski Sándor: Az ígéret földje
• Forgács Nóra Kinga: Megtalált emlékek
• Tüske Zsuzsanna: Megtört város
• Árva Márton: Felhők felett
• Kovács Kata: Lenyűgöző teremtmények
• Huber Zoltán: Boszorkányvadászok
• Csiger Ádám: Erőnek erejével
• Vincze Teréz: A házban
• Roboz Gábor: Parker
• Géczi Zoltán: Született gengszterek
• Sepsi László: Die Hard – Drágább, mint az életed
• Vajda Judit: Személyiségtolvaj
• Varró Attila: Croodék
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
DVD
• Sepsi László: Batman: A sötét lovag visszatér 1–2.
• Pápai Zsolt: A robot és Frank
• Benke Attila: Hétköznapi emberek
• Géczi Zoltán: Az utolsó csavar
TERRORMOZI
• Barotányi Zoltán: Sötét helyek Amerika háborúban a terror ellen

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Grand Canyon

Hegyi Gyula

Az amerikai filmek többsége újabban nemcsak Los Angelesben készül, hanem sok közülük Los Angelesben is játszódik. L. A., a nyugati metropolisz véres és érzelmes történeteivel, cinizmusával és szentimentalizmusával, környezetszennyezésével és örökös csúcsforgalmával egyike a hollywoodi film legdivatosabb témáinak. A filmesek számára otthonos helyszín arra is lehetőséget ad, hogy maga Hollywood is szerepet kapjon a történetekben – ami újabb jele annak, hogy az amerikai film egyre komolyabban veszi magát. „Alkotói válságról”, „művészsorsról” beszél, vagy csak egyszerűen elámul azon a nagyszerű tényen, hogy Los Angeles imádott-gyűlölt városában Híres Filmesek is élnek.

A Grand Canyon ügyeletes filmesét Steve Martin alakítja, aki saját filmjében (L. A. Story) nemrég szellemesen és rokonszenves érzelmességgel szólt az „őrült város” mindennapjairól, és egy nem mindennapi szerelemről. Most viszont véres és hatásvadász akciófilmek létrehozóját alakítja, akit egy fegyveres rablótámadás is csak rövid időre ingat meg az erőszak feltétlen kultuszában. A film többi szereplője „hétköznapi ember”, már amúgy hollywoodi módra. Igen hosszadalmasan előadott történeteikbe Lawrence Kasdan mindent belezsúfol, amit a hétköznapiságról gondol. Erőszak, talált gyerek, a középkorú pár házasságának válsága, szülők és kamaszgyerekek változó viszonya, faji konfliktusok és a munkanélküli fekete ifjúság sorsának kilátástalansága – és folytathatnám a katalógust. De nem érdemes, mert mindent elönt a hollywoodi egyenmáz. A film olyan görcsösen akar „hétköznapinak” látszani, és olyan kevéssé az, hogy hozzá képest a legmesterkéltebb show-műsort is igaznak érezzük. Az érzelgős és unalmas epizódok azt az öntelt hitet tükrözik, hogy nagy pénzből és a jól bevált díszletek között minden közhely eladható „művészetként” is. A berlini fesztivál Arany Medvéje kesernyés csattanója a Grand Canyon-sztorinak: a film világában (a néző saját ítéletén kívül) immár valóban minden mérce kútba esett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/06 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=497