KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/március
TERRORMOZI
• Géczi Zoltán: Az amazon háborúi Kathryn Bigelow
• Baski Sándor: Az elnök sorozata Homeland – A belső ellenség
FRIEDKIN
• Csiger Ádám: Portyán Hollywoodban William Friedkin
• Orosdy Dániel: Az elveszett cirkálás Kultmozi: Portyán
GÖRÖG ÚJ HULLÁM
• Pálos Máté: Idomított kutyák A görög újfilm
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: Chytilová „százszorszép” filmjei – 2. rész A harmadik jelentés
G-MAN FILMEK
• Pápai Zsolt: Szolgáló és védő gengszterek Klasszikus G-Man-filmek
• Varró Attila: Kész mozi Paul Lieberman: Gengszterosztag
• Sepsi László: Felnőni a feladathoz Gengszterosztag
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Önismereti tréningek Tévéhősök identitásválságban – 2. rész
KÖNYV
• Kelecsényi László: Godard – mindörökké JLG – Jean-Luc Godard dicsérete…
MOZIPEST
• Kolozsi László: Nekünk legyen mondva Nekem Budapest
HATÁRSÁV
• Nagy V. Gergő: Jeremy Deller – Mike Figgis: Az orgreave-i csata Gyógyhatás
KRITIKA
• Margitházi Beja: Az Ördög háta mögött Dombokon túl
• Horváth Eszter: A lét kerekén Horváth Eszter
• Margitházi Beja: Közel, Európában Agnieszka Holland: Olthatatlan; A város alatt
• Varró Attila: De, leányálom Spring Breakers – Csajok szabadon
• Huber Zoltán: Szép remények Tollbamondás
MOZI
• Baski Sándor: Az ígéret földje
• Forgács Nóra Kinga: Megtalált emlékek
• Tüske Zsuzsanna: Megtört város
• Árva Márton: Felhők felett
• Kovács Kata: Lenyűgöző teremtmények
• Huber Zoltán: Boszorkányvadászok
• Csiger Ádám: Erőnek erejével
• Vincze Teréz: A házban
• Roboz Gábor: Parker
• Géczi Zoltán: Született gengszterek
• Sepsi László: Die Hard – Drágább, mint az életed
• Vajda Judit: Személyiségtolvaj
• Varró Attila: Croodék
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
DVD
• Sepsi László: Batman: A sötét lovag visszatér 1–2.
• Pápai Zsolt: A robot és Frank
• Benke Attila: Hétköznapi emberek
• Géczi Zoltán: Az utolsó csavar
TERRORMOZI
• Barotányi Zoltán: Sötét helyek Amerika háborúban a terror ellen

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Visszatérés – Retrace

Vadászjelenetek Erdélyországban

Gorácz Anikó

Elek Judit erdélyi történetében két diktatúra, a fasizmus és Ceauşescu vészkorszaka siklatja ki a sorsokat.

 

A filmben az a jó, hogy minden más elbeszélő művészetnél erőteljesebben képes bevonni a befogadót egy-egy konkrét élethelyzetbe, ezáltal személyesen érintetté válunk olyan kérdésekben is, amelyek a mindennapi életünkben aligha kerülnének elő. Ez olyan adottság, amit kiválóan fel lehet használni arra, hogy az emberiség dicsőséges vagy éppen szégyenteljes pillanatait időről időre újrameséljük a következő generációknak.

1980-at írunk, Románia éppen a Ceauşescu-diktatúra szürreális rémálmát alussza. A főhős, Fischer Katica (Kathleen Gati) apja halála után visszatér egykori szülőföldjére, Erdélybe, ahonnan családját deportálták a második világháború alatt. Az akkor néhány éves kislány egy felfeszített padlódeszka nyílásán át kimenekül a vagonból, de testvérei és édesanyja az Auschwitz felé induló vonaton maradnak; ekkor látja őket utoljára. A sínek közt meglapuló Katicát később a helyi erdész családja rejtegeti egy faházban, itt köt életre szóló barátságot az erdész fiával, Sándorral. Az elbeszélés két szálon fut, a családanyaként hazatérő Katherine története mellett megismerjük gyerekkori szerelme sorsát is, aki időközben apja nyomdokaiba lépett, és erdészként a Conducator medvevadászatait vezényli le. Noha a két cselekményszál csak a fináléban találkozik, a hősök sorsa közti párhuzam már az elejétől érezhető. Sándor, bár gyönyörű, életvidám felesége van, elzárkózik attól, hogy gyermekük szülessen, mert a diktatúrának nem akar újabb, magához hasonló rabszolgát nemzeni. Ezt a filozófiát vallotta Katherine nemrég elhunyt apja is, aki azért nem vállalta újabb házasságából született lányát, mert élete végéig attól félt, hogy egyszer megismétlődnek a borzalmak, és ő képtelen lesz megvédeni a szeretteit. De nem csak az elnyomó rendszerekkel (vagy azok súlyos emlékével) kell szembenézniük a hősöknek, hanem saját családjuk válságával is. Sándor holtan találja feleségét egy idegen férfival a borospincében, Katherine pedig ráeszmél, hogy férje viszonyt folytat a húgával, aki velük utazik Erdélybe.

A film legnagyobb erőssége, hogy a női karaktereken keresztül érzékeltetni tudja a nemzedékek közötti különbséget, az élettapasztalatból eredő szemléletbeli eltérést. Katherine, akiben gyerekkora helyszínére visszatérve nem csak a magyar anyanyelv, de az emlékek is felidéződnek (fekete-fehér jelenetek), sokkal óvatosabb, gyanakvóbb és jóval több benne a félelem, mint húgában, aki személyesen nem szenvedte el az üldöztetést. Katherine-ben elevenen él a gyűjtőhelyen kuporgó családok látványa, ezért amikor a zsúfolásig telt, áram nélkül maradt szállodában a folyosón alvó embereket nézi, egy pillanat alatt átjárja a félelem. A nők harmadik generációját Katherine váratlanul megtalált nagynénje, Lenke néni jelenti, akit felnőtt fejjel deportáltak, és aki csodával határos módon visszatért a koncentrációs táborból. Benne nem csak az összegyűjtés félelmei, hanem a megtapasztalt borzalmak emléke is dolgozik. A gyanakvás az évek során embergyűlöletté duzzadt a Ceauşescu-diktatúrában élni kényszerülő holocaust-túlélőben, aki még a saját rokonában sem bízik. Három generáció, három különböző tapasztalat, három különböző életszemlélet, ami örökre meghatározza a sorsukat.

Sajnos az elbeszélés ezt az érdekes női aspektust csak mellékszálként építi a cselekménybe, ami ettől sutává is válik, jó példa erre Katherine és a halottnak hitt nagynéni dialógusa a festményekkel és patinás bútorokkal berendezett kúriában (a dübörgő román kommunizmus éveiben járunk!). A film máshol sem mentes efféle sutaságoktól, a szerelmi légyott közben megfulladt pár totálképéhez például utólag illesztették hozzá azt a férfihangot, ami a kevésbé tájékozott néző számára is egyértelművé teszi, hogy a mustgáz végzett a szereplőkkel. Kár ezekért a dramaturgiai és forgatókönyvírói hibákért, mert a történet nagy lehetőségeket rejtett magában. A Mészöly Miklós novelláját (Szárnyas lovak) és Marguerite Duras kisregényét is (Nyáron, este fél tizenegykor) felhasználó forgatókönyv hiába bővelkedik drámai eseményekben, nem érezzük hihető, életszagú történetnek. A mázsás példázathoz ráadásul meglepően konzervatív feldolgozás társul, mintha nemcsak a történet játszódna 1980-ban, hanem maga a film is akkor készült volna.


VISSZATÉRÉS - RETRACE – magyar-román, 2010. Rendezte és írta: Elek Judit. Kép: Berger László. Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkíj. Vágó: Varga Zoltán. Hang: Kovács György. Producer: Elek Judit, Cornelia Palos. Szereplők: Kathleen Gati (Katherine), Philip Zandén (Steve), Sarah Clark (Julie), Kenderesi Manna (Judith), Demeter András (Teleszkay Sándor). Gyártó: Dánielfilm Stúdió. Forgalmazó: Mozinet. 98 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 48-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10538