KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/február
FEKETE AMERIKA
• Varga Dénes: Keménykalap és körszakáll Lincoln a moziban
• Sepsi László: Szoboravatás Steven Spielberg: Lincoln
• Csiger Ádám: Véres gyökerek A rabszolga-exploitation
• Nevelős Zoltán: Fekete dinamit Quentin Tarantino: Django elszabadul
KEROUAC
• Varró Attila: Az eltűnt idők nyomában Film/Regény: Úton
FILM / REGÉNY
• Gelencsér Gábor: Ugyanaz hátulról Klasszikusok filmritmusban
• Hubai Gergely: Barikádok dala A nyomorultak-musical
VINTERBERG
• Roboz Gábor: A kaméleon tragédiája Thomas Vinterberg
• Baski Sándor: Csak jót akarnak Thomas Vinterberg: Vadászat
WAKAMATSU
• Vágvölgyi B. András: A törvényen kívüli Koji Wakamatsu 1936-2012
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
• Kelecsényi László: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Önismereti tréningek Tévéhősök identitásválságban – 1. rész
LATIN-AMERIKA
• Baski Sándor: Melankolikus szólamok Latin-amerikai Filmfesztivál
• Margitházi Beja: A krokodil szelleme Miguel Gomes: Tabu
KRITIKA
• Varga Zoltán: Minden sikeres férfi mögött… Sacha Gervasi: Hitchcock
MOZI
• Varró Attila: Zero Dark Thirty
• Huber Zoltán: A király látogatása
• Forgács Nóra Kinga: A lehetetlen
• Lovas Anna: Bérelj cicát!
• Roboz Gábor: Gyilkos Joe
• Sepsi László: Jack Reacher
• Alföldi Nóra: 40 és annyi
• Zalán Márk: Pasiból lett férfi
• Szabó Noémi: Violeta: köszönet az életnek
• Baski Sándor: 360
• Kovács Kata: Most jó
• Tüske Zsuzsanna: Napos oldal
DVD
• Varga Zoltán: Macskássy Gyula animációi
• Pápai Zsolt: Trükkös halál
• Sepsi László: A vizsga
• Pápai Zsolt: Szökevényvonat
• Vincze Árpád: Pixar rövidfilmek 2.
• Géczi Zoltán: Átjáró
MAGYAR MŰHELY
• Pápai Zsolt: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.
• Varga Zoltán: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tanmesék a szexről

Szemadám György

 

A maga módján kuriózum ez a film. Meggyőződésem ugyanis, hogy Siklósi Szilveszter opuszát a magyar filmgyártás egyik örök mélypontjaként fogja számontartani a hálás utókor. És nem csak szakmai, de erkölcsi tekintetben is. No nem! Nem azért, mert botrányos szex-attrakciók zajlanak a vetítővásznon. Éppen ellenkezőleg: mert becsali – és megtévesztő – cím mögött két olyan vértelen történetke húzódik meg, melyekben a legilledelmesebb és legunalmasabban „aktuális” közhelyek szólnak nem a szexről, hanem a szexuális nyomorról. Erkölcstelennek tartom ugyan az utóbbi évek szexiparának giccsáradatát, mely oly jól kezelhető eszköz a tömegember-termelés futószalagján, de még ennél is visszatetszőbb számomra, ha az erre kondicionált-deformált ember még a neki járó húskonzervet is üresen kapja kézbe. Mert miről is szólnak a történetek? Egy vidéki tanítónőről, aki felismervén az önálló lakáshoz jutás reménytelenségét, s feltételezhetően elunván a parkok sötétjében való szeretkezések kényelmetlenségét, hétvégi kurvának szegődik el egy elegáns szállodába, illetve egy fiatal házaspárról, akik hasonló indítékokból beköltöznek egy tanács hivatali helyiségébe, ahol az alkalmi szeretkezések lehetősége fejében kiváló munkát végeznek. Az első történet ugyan kiváló üzleti érzékkel tapint rá arra a tényre, hogy a „legősibb női foglalkozás”-nak hazudott pálya, mondhatni a „társadalmunk érdeklődésének homlokterébe” került (lásd: a Zalatnay–Cicciolina jelenséget, illetve a K1, K2 és Kn filmek sorozatát), s hogy lassanként a legmagasabb presztízsű tevékenységek egyikévé válik, ám egészen sajátos módon egy Altay Margit-leányregény édelgésével és szemérmességével teszi ezt elfogadhatóvá. Az Eszenyi Enikő-alakította főhősnő testéből egy centiméternyivel sem látszik több a filmben, mint amit egy strandon láthatunk, megkímél minket a film a hétvégi munkavégzés mégoly esztétikus tálalásától is, csupán azt érzékeljük, hogy ez a vidéki tanítónő elegáns étteremben vacsorázik, jóképű férfiakkal – akik minden szempontból felülmúlják nutriaszar-szagú és kissé mulya szerelmét –, s annak fejébe, hogy nylonharisnyáját ügyesen tudja a kristálycsillárra dobni, reggelente kemény valutával díszített éjjeliszekrény mellett ébred, egy drága szállodában. Hát van épeszű magyar honleány, aki ne irigyelhetné ezen idilli életéért? A másik történet is oly könnyeden, oly könnyes-mosolygós ártatlansággal sorolgatja a bohó fiatalság lakáshoz jutásának (egymáshoz jutásának) problémáit, és a nem kevésbé bohókás hivatali élet furcsaságait, hogy az ember önkéntelenül is arra gondol: hátha csak az a baja ennek az országnak, hogy nincs elég humorérzéke, s nem tudja a dolgait könnyedén venni. Hisz végül is minden rendben megy: a szituációk állandóan ismétlődnek, ezért aztán rend van, és ugyanazért ez a film is olcsó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/08 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5453