KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/december
AMERIKAI ELNÖKFILMEK
• Baski Sándor: Hollywood választ Az Obama-ciklus filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Varga Zoltán: Bábok és babok Foky Ottó (1927-2012)
FILM / ZENE
• Huber Zoltán: „Ahol a vadrózsa nő” Nick Cave a filmvásznon
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe – 3. rész
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Margitházi Beja: Fogaskerekek Crulic – A túlvilágra vezető út
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Lucifer bérgyilkosa Boss
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Szövegszextett David Mitchell: Felhőatlasz

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Katonadolog

Lajta Gábor

 

Nem tigrisképű náci hóhért, hanem egy tejfelesszájú egyetemista közkatonát ejt foglyul egy szintén kölyökképű orosz baka. Majd – foglyát szélnek eresztve – sodródik tovább a hadszíntéren. A film, amelynek „életképek a háborúból” lehetne az alcíme, stílusváltást jelez.

Az eposzi vagy drámai hangvétel helyett egy újabban felbukkanó alkotómódszer a szovjet háborús filmekben a kisrealizmus, amely a környezet és az emberek jellemzésére egyaránt vonatkozik. A film készítői ügyelnek arra, hogy a háttérben mindig történjék valami, s a kamera is sokszor elkalandozik, kitart egy víztócsán, békán vagy éppen egy kismacskán. A hősök, ha végső soron nemes érzelmek dobogtatják is szívüket, gyarló mivoltukban jelennek meg; rengeteget köpködnek, csúnyán beszélnek s általában tétovábbak, darabosabbak, mint ahogy azt megszoktuk.

Kérdés, hogy használ-e mindez a filmnek. Így, belső erő híján nem. Ez a játék- és filmstílus már eredeti amerikai formájában sem volt mindig meggyőző. Hiába játszanak tehetségesen a Katonadolog színészei, hiába a biztos, egyenletes kamerakezelés, a csinált valóság repedt burokként válik le a háborús közhelyekről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7042