Mozi

A néma forradalom

Soós Tamás Dénes

Das schweigende Klassenzimmer – német, 2018. Rendezte és írta: Lars Kraume (Dietrich Garstka regényéből). Kép: Jens Harant. Zene: Christoph Kaiser és Julian Maas. Szereplők: Leonard Scheicher (Theo), Tom Gramenz (Kurt), Lena Klenke (Lena), Ronald Zehrfeld (Hermann Lemke). Gyártó: Cross Akzente Film- und Fernsehproduktion / Studiocanal Film / Zero One Film / ZDF. Forgalmazó: Mozinet. Szinkronizált/feliratos. 111 perc.

Amikor a szavak megbízhatatlanná válnak, lázadni leghatékonyabban a csenddel lehet. Deák Kristóf egy Oscar-díjas kisfilmet (Mindenki), Lars Kraume pedig egy magyar érdekeltségű történelemfilmet épített erre a gondolatra. Az állam Fritz Bauer ellen rendezője ezúttal egy lábjegyzetet húz elő az 50-es évekbeli Németország történelméből: két sztálinvárosi kamasz egy nyugatnémet moziba átszökve értesül róla, hogy Budapesten szovjetellenes felkelés zajlik, és az iskolában kétperces csenddel adóznak az ‘56-os halottak emlékének.

Kraume számunkra ismerős sémákat mozgat: A Pál utcai fiúk serdülőkori heroizmusába a Mephisto kollaborációs-erkölcsi dilemmáit vegyíti, de az említettek művészi ambícióját nélkülözi. A néma forradalom az elgondolkodtatást, kísérletezést míves, középutas szórakoztatásra cserélő művészmozik igényeit elégíti ki – a pátoszos fináléig a jelentős aránytévesztés nélkül. A vonalvezetés ízig-vérig klasszikus, de az alapanyag drámailag sűrű, a szereposztás telitalálatos (a frissen felfedezett Leonard Scheicher egyenest a németek Vecsei Miklósa), a történet pedig meglepően érzékeny a mai áthallásokra. Az elfajuló diákcsíny nemcsak a szocializmus szűrt levegőjében, de a politikailag megosztott, kortárs Kelet-Európában is húsba vágó kérdésekkel szembesít elvhűségről, árulásról, külföldre költözésről.

Kraume a jellemeket, a kommunista Júdást, az idealista igazgatót, a meleg anarchistát fekete és fehér ecsetvonásokkal festi meg, de a felmerülő konfliktusokat – még az elcsépelten induló, de az árulás-tematikába szépen belesimuló szerelmi háromszöget is – jelentékeny drámai erővel ruházza fel. Ha a Holt költők társaságából kölcsönzött csúcsponton így nem is, azon már könnyen megrendülhetünk, milyen kérlelhetetlenül zúz szét barátságokat a politika, kényszerít megalkuvásra a túlélési ösztön, vagy téved el egy kamasz a propaganda – és, ha úgy tetszik, az álhírek – özönében. A fiúk sorsfordító döntését okosan az öröklött traumák, az apák bűnének fényében is megvizsgáló Néma forradalom biztonsági játék ugyan, de annak felettébb izgalmas, mert valós alapokon nyugvó története, úgy tűnik, sajnálatosan időtálló.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 54-54. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13840

Cikk értékelése:

szavazat: 0 átlag: -