KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/október
HATÁRSÁV
• Baski Sándor: „Hamarosan a könyvesboltokban” Irodalmi trailerek
FILMKÁNON
• Varga Balázs: Csak egy lista A 10 legjobb film
• Schubert Gusztáv: Mozimatek Mire jó a filmlista?
ANTONIONI
• Báron György: Michelangelo tekintete Antonioni töredékek
• Kelecsényi László: Magyar kapcsolat [JANUÁRTÓL] Antonioni Pesten
GENGSZTER-KÓD
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
• Varró Attila: Vad bandák [JANUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe – 1. rész
NABOKOV
• Kulcsár Géza: A Nabokov-négyszög H. és H. – bűn és kétségbeesés
• Ardai Zoltán: Utazás a nimfával Lolita-adaptációk
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: 738 perc Déry Tibor életéből Egy film-nagyregény lapjai
• Bán Zsófia: A jó banalitása Amerikai monográfia Forgács Péterről
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Pest nagytotálban Beszélgetés Nagy Bálinttal
TELEVÍZÓ
• Pintér Judit Nóra: Forró szék Enyedi Ildikó – Gigor Attila: Terápia-sorozat
• Kovács Kata: Lelki Columbo Beszélgetés Gigor Attilával
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Betyár, becsület Don Winslow: Barbár állatok
• Sepsi László: Zöld MacGuffin Oliver Stone: Vadállatok
KRITIKA
• Kovács Kata: Sosem fogok a hajamon lógni Deák Krisztina: Aglaja
• Kovács Marcell: Szemtanú nélkül Peter Strickland: Berberian Sound Studio
MOZI
• Pápai Zsolt: Temetésem szervezem
• Baski Sándor: Szesztolvajok
• Roboz Gábor: Pardon
• Forgács Nóra Kinga: Toszkán szépség
• Kovács Kata: Hétszer lenn, nyolcszor fenn
• Csiger Ádám: Gázos
• Huber Zoltán: Kertvárosi kommandó
• Varga Zoltán: Lorax
• Barkóczi Janka: A második feleség
• Sepsi László: Démoni doboz
• Varró Attila: Üss vagy fuss
DVD
• Pápai Zsolt: Barátom, Harvey
• Sepsi László: Ház az erdő mélyén
• Varga Zoltán: Top Secret!
• Tosoki Gyula: Vad évad
• Géczi Zoltán: Lockout – A titok nyitja
• Bata Norbert: Maraton életre-halálra
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Képlet

Pápai Zsolt

Knowing – ausztrál, 2009. Rendezte: Alex Proyas. Írta: Ryne Douglas Pearson, Juliet Snowden és Stiles White. Kép: Simon Duggan. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Nicolas Cage (John), Chandler Canterbury (Caleb), Rose Byrne (Diana), Lara Robinson (Lucinda Embry / Abby Wayland), Nadia Townsend (Grace Koestler). Gyártó: Summit / Escape Artists / Goldcrest / Kaplan/Perrone / Wintergreen. Forgalmazó: Forum Hungary. Feliratos. 121 perc.

 

A képlet nem szerencsés csillagzat szülötte: az egykor ígéretes pálya előtt álló Richard Kellyt (Donnie Darko) cserélték le a forgatás közben a szintén jobb napokat látott Alex Proyasra (A holló; Dark City). Talán a rendezőváltás magyarázza, hogy az utóbbi évek egyik legkülönösebb mozihibridje, legvalószerűtlenebb műfajkevercse készült el.

Prekognitív sci-fi, misztikus thriller és bibliai allúziókkal teli fantasy oltódik egymásba. 1959-ben az elemista Lucinda megír egy titokzatos számsort, amelyben száz százalékos találati aránnyal prognosztizálja a következő ötven év legpusztítóbb természeti katasztrófáit és terrorcselekményeit. A hosszú időre eltemetett, 2009-ben azonban előhantolt írás egy asztrofizikus birtokába jut, aki a számok jelentésének megfejtése közben ráébred, hogy három esemény még nem teljesült.

A képletbe több filmre elegendő ötlet zsúfolódott bele, de a kiindulópont kivételével egyik sem érdekes. Fokozza a zavart, hogy a drámai nagyjelenetek nem megrázóak, inkább megmosolyogtatóak (mint például az amúgy technikailag pazarul összerakott CGI-repülőbaleset a vadul hadonászó emberfáklyákkal); más jelenetek színei és grafikai megoldásai New Age-katalógusokat idéznek; Nicolas Cage-et pedig lehetetlen komolyan venni a világ – egészen pontosan: az emberi lét – megmentésén fáradozó asztrofizikusként.

A film jó részén alulmotiváltság, enerváltság, szellemtelenség érződik. Szerencsére a játékidő első felében néhány fordulat még csigázza a kíváncsiságot, ébren tartja az érdeklődést, és ez javít valamit a mérlegen. A befejezés viszont sajnos minden értelemben katasztrofális.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9862