KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/október
HATÁRSÁV
• Baski Sándor: „Hamarosan a könyvesboltokban” Irodalmi trailerek
FILMKÁNON
• Varga Balázs: Csak egy lista A 10 legjobb film
• Schubert Gusztáv: Mozimatek Mire jó a filmlista?
ANTONIONI
• Báron György: Michelangelo tekintete Antonioni töredékek
• Kelecsényi László: Magyar kapcsolat [JANUÁRTÓL] Antonioni Pesten
GENGSZTER-KÓD
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
• Varró Attila: Vad bandák [JANUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe – 1. rész
NABOKOV
• Kulcsár Géza: A Nabokov-négyszög H. és H. – bűn és kétségbeesés
• Ardai Zoltán: Utazás a nimfával Lolita-adaptációk
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: 738 perc Déry Tibor életéből Egy film-nagyregény lapjai
• Bán Zsófia: A jó banalitása Amerikai monográfia Forgács Péterről
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Pest nagytotálban Beszélgetés Nagy Bálinttal
TELEVÍZÓ
• Pintér Judit Nóra: Forró szék Enyedi Ildikó – Gigor Attila: Terápia-sorozat
• Kovács Kata: Lelki Columbo Beszélgetés Gigor Attilával
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Betyár, becsület Don Winslow: Barbár állatok
• Sepsi László: Zöld MacGuffin Oliver Stone: Vadállatok
KRITIKA
• Kovács Kata: Sosem fogok a hajamon lógni Deák Krisztina: Aglaja
• Kovács Marcell: Szemtanú nélkül Peter Strickland: Berberian Sound Studio
MOZI
• Pápai Zsolt: Temetésem szervezem
• Baski Sándor: Szesztolvajok
• Roboz Gábor: Pardon
• Forgács Nóra Kinga: Toszkán szépség
• Kovács Kata: Hétszer lenn, nyolcszor fenn
• Csiger Ádám: Gázos
• Huber Zoltán: Kertvárosi kommandó
• Varga Zoltán: Lorax
• Barkóczi Janka: A második feleség
• Sepsi László: Démoni doboz
• Varró Attila: Üss vagy fuss
DVD
• Pápai Zsolt: Barátom, Harvey
• Sepsi László: Ház az erdő mélyén
• Varga Zoltán: Top Secret!
• Tosoki Gyula: Vad évad
• Géczi Zoltán: Lockout – A titok nyitja
• Bata Norbert: Maraton életre-halálra
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Mordecai Richler: Így látta Barney

Férfibú

Vajda Judit

Vajda Judit

Richler regényének erényeit máshol kell keresnünk, mint a film verzióét.

Mordecai Richler kanadai zsidó író 1997-es könyvét – szemben a 13 évvel később elkészült szívhezszóló, édesbús filmes adaptációval – nagyon nehéz szeretni. Ennek legfőbb oka magának a főhősnek, Barney Panofskynak a személye: „egy 67 éves, mind összébb zsugorodó férfi, alig csöpögő pöccsel”; leginkább a szerző kortársa, a hasonló közegből származó Philip Roth Sabbath-jának rokona (a Sabbath színházából). Az ő egyes szám, első személyben megírt fiktív emlékiratait olvashatjuk, fia, Michael „Mike” Panofsky lábjegyzeteivel és utószavával kiegészítve.

Barney megkísérli kronológiai sorrendben – a házasságai által meghatározott három részben – elmesélni a múltat, ám minduntalan elkalandozik, írása így elsőre bennfentes, az olvasót kizáró (lefordítatlan francia és latin kifejezésekkel teleszórt), terjengős fecsegésnek tűnik. Az Így látta Barney azonban nem ilyen – csak éppen lassan, apránként tárulnak fel szépségei.

Legérdekesebb vonása a narrációban keresendő: több különféle oknál fogva ugyanis a főhős közel sem mindentudó mesélő (a regény egyik kulcsfontosságú eseményét például, jó barátja – áldozata? –, Boogie rejtélyes eltűnésének pontos részleteit nem tudja felidézni), ráadásul hangsúlyozottan megbízhatatlan elbeszélő. Az őt mindegyre kiigazító Mike lábjegyzeteiből pedig nemcsak bizonyos távolságból, szűrőn keresztül láthatjuk a figurát, de kibontakozik általa egy újabb történet is, az apját megfejteni kívánó fiúé, akiben – az Utószó tanúsága szerint – különbözőségük ellenére mégiscsak ott van az apja.

Szintén izgalmas probléma az Így látta Barney-vel kapcsolatban az olvasói azonosulás kérdése. Vajon tényleg csak azért szeretjük meg ezt a cseppet sem szeretetre méltó vénembert a végére, mert ő a főhős, egyben a mesélő? „Az élet abszurd, és senki sem ért meg igazán senki mást” – vélte fia szerint Barney. Nos, azért egy kísérletet tehetünk.

Európa Könyvkiadó


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 49-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10870