KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/szeptember
CASABLANCA
• Vincze Teréz: Utak Casablancába Casablanca: Humphrey Bogart
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Krónika
CASABLANCA
• Takács Ferenc: „You must remember this” Hetvenéves a Casablanca
• Varró Attila: Utak Casablancába Casablanca: Howard Koch
• Hubai Gergely: Utak Casablancába Casablanca: Max Steiner
• Hahner Péter: Rick háborúba megy A Casablanca és a politika
MAGYAR MŰHELY
• Orosz Anna Ida: Folyamatos jelenidő Varga Csaba (1945-2012)
• Zalán Vince: A szellem visszavonul? Beszélgetés Sára Sándorral
• Bilsiczky Balázs: Elvarázsolt lelkek Zsigmond Dezső dokumentumfilmjei
BATMAN-LEGENDÁRIUM
• Sepsi László: Kötött pálya Batman-legendárium
• Pápai Zsolt: Denevér a fényben A sötét lovag – Felemelkedés
AKCIÓHŐSÖK
• Varró Attila: Halálos iramban Az akciófilm útjai
• Géczi Zoltán: Született harcosok A thai és indonéz akciófilm felemelkedése
DÉLKELET-ÁZSIA
• Szalay Dorottya: Minden mehet? Fülöp-szigeteki újhullám
• Nánay Bence: A felszín alatt Hotel Mekong
DÉLSZLÁV FILM
• Forgács Iván: A prágaiak visszatérnek Belgrádba Délszláv filmek 2000-2012
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Családi szennyes A gyanú árnyékában
• Kovács Gellért: Jönnek a részletekkel Híradósok
KÖNYV
• Gervai András: Ó, testvér, merre visz az utad? Kimberly Potts: George Clooney. Az utolsó filmcsillag
• Gelencsér Gábor: Pénz és politika Hamar Péter: Móricz Zsigmond művei a filmvásznon
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Nádas tavon Tüskevár
• Schubert Gusztáv: A remake bosszúja Az emlékmás
MOZI
• Margitházi Beja: Lazhar tanár úr
• Forgács Nóra Kinga: Havanna, szeretlek
• Kolozsi László: Párizs – Manhattan
• Varró Attila: Rómának szeretettel
• Zalán Márk: Titokzatos társulat
• Sepsi László: Babycall
• Roboz Gábor: Míg a világvége el nem választ
• Huber Zoltán: Édesnégyes
• Bayer Antal: Marsupilami nyomában
• Szabó Noémi: Amit még mindig tudni akarsz a szexről
• Horváth Eszter: Valaki más élete
• Baski Sándor: A Bourne-hagyaték
DVD
• Pápai Zsolt: A Pál utcai fiúk
• Tosoki Gyula: Tökéletlenek
• Sepsi László: Hírnök
• Géczi Zoltán: Pszichoszingli

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bérgyilkost fogadtam

Kovács Patrik

Dead in a Week: Or Your Money Back – brit, 2018. Rendezte és írta: Tom Edmunds. Kép: Luke Bryant. Zene: Guy Garvey. Szereplők: Aneurin Barnard (William), Tom Wilkinson (Leslie), Freya Mavor (Ellie), Christopher Eccleston (Harvey). Gyártó: Guild of Assassins, Rather Good Films. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 90 perc.

 

Nem csoda, hogy Aki Kaurismäki negyedszázada készült fekete komédiája, a Bérgyilkost fogadtam megihlette a fiatal rendezőgenerációt, hiszen már az eredeti darab is különböző eredetű inspirációkra épül: Bresson és Melville hűvös, egzisztencialista tapintású munkái, de még inkább Irving Lerner Murder by Contract című, méltatlanul elfeledett – sok tekintetben pionír szellemiségű – film noirja tekinthető közvetlen elődjének. Hőse, a munkahelyéről frissen elbocsátott fiatalember öngyilkosságra szánja el magát, ám mivel kísérletei sorra csődöt mondanak, úgy dönt, sokat próbált hivatásosra bízza a feladatot. A kiszemelt bérgyilkos azonban tipikus balfácánnak bizonyul, de ha mindez nem volna elég, az ifjú áldozatjelölt időközben meggondolja magát, ugyanis belehabarodik egy virágárusnőbe. Kaurismäki minimalista, angolosan rideg vígjátéka felforgatja a bérgyilkos-tematika ok-okozati rendjét és gúnyt űz megcementesedett kliséiből is. Ugyanerre vállalkozik az elsőfilmes Tom Edmunds azonos címen futó remake-je is, ám egész más stíluseszközökkel.

Edmunds ugyan a nyitányban jóval nagyobb teret szentel az egzisztencialista szorongásélmény és a halálkultusz kifejtésének, mint Kaurismäki (még Camus-re is nyílt utalást tesz), és az öngyilkossági kísérletek kivitelezése is színes ötletkavalkád, ám a debütáns rendező hosszú távon mégis kevesebbet profitál az alaphelyzetből: miután a konfliktus tetőfokára hág, s a főhős, William megütközik a bérgyilkossal, Edmunds az abszurd bűnkomédiát hollywoodiánus akcióthrillerre cseréli. Ennél is problémásabb, hogy a Bérgyilkost fogadtam végül tragikus hőssé emeli az eredeti mozi átkos sorsú, de szánalomra méltó, a véletlen hálójában vergődő figuráit; nem is rugaszkodhatna tehát messzebb Kaurismäki elképzeléseitől, valamint a játékidő első – minden tekintetben kiváló – háromnegyed órájától.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13928