KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/szeptember
CASABLANCA
• Vincze Teréz: Utak Casablancába Casablanca: Humphrey Bogart
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Krónika
CASABLANCA
• Takács Ferenc: „You must remember this” Hetvenéves a Casablanca
• Varró Attila: Utak Casablancába Casablanca: Howard Koch
• Hubai Gergely: Utak Casablancába Casablanca: Max Steiner
• Hahner Péter: Rick háborúba megy A Casablanca és a politika
MAGYAR MŰHELY
• Orosz Anna Ida: Folyamatos jelenidő Varga Csaba (1945-2012)
• Zalán Vince: A szellem visszavonul? Beszélgetés Sára Sándorral
• Bilsiczky Balázs: Elvarázsolt lelkek Zsigmond Dezső dokumentumfilmjei
BATMAN-LEGENDÁRIUM
• Sepsi László: Kötött pálya Batman-legendárium
• Pápai Zsolt: Denevér a fényben A sötét lovag – Felemelkedés
AKCIÓHŐSÖK
• Varró Attila: Halálos iramban Az akciófilm útjai
• Géczi Zoltán: Született harcosok A thai és indonéz akciófilm felemelkedése
DÉLKELET-ÁZSIA
• Szalay Dorottya: Minden mehet? Fülöp-szigeteki újhullám
• Nánay Bence: A felszín alatt Hotel Mekong
DÉLSZLÁV FILM
• Forgács Iván: A prágaiak visszatérnek Belgrádba Délszláv filmek 2000-2012
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Családi szennyes A gyanú árnyékában
• Kovács Gellért: Jönnek a részletekkel Híradósok
KÖNYV
• Gervai András: Ó, testvér, merre visz az utad? Kimberly Potts: George Clooney. Az utolsó filmcsillag
• Gelencsér Gábor: Pénz és politika Hamar Péter: Móricz Zsigmond művei a filmvásznon
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Nádas tavon Tüskevár
• Schubert Gusztáv: A remake bosszúja Az emlékmás
MOZI
• Margitházi Beja: Lazhar tanár úr
• Forgács Nóra Kinga: Havanna, szeretlek
• Kolozsi László: Párizs – Manhattan
• Varró Attila: Rómának szeretettel
• Zalán Márk: Titokzatos társulat
• Sepsi László: Babycall
• Roboz Gábor: Míg a világvége el nem választ
• Huber Zoltán: Édesnégyes
• Bayer Antal: Marsupilami nyomában
• Szabó Noémi: Amit még mindig tudni akarsz a szexről
• Horváth Eszter: Valaki más élete
• Baski Sándor: A Bourne-hagyaték
DVD
• Pápai Zsolt: A Pál utcai fiúk
• Tosoki Gyula: Tökéletlenek
• Sepsi László: Hírnök
• Géczi Zoltán: Pszichoszingli

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

A rettenet, a rettenet

Úgy alakult, hogy 2017 végére szép számú horrorképregényes megjelenést is elkönyvelhettünk. Ezek közül a legtöbben minden bizonnyal Csepella Olivér nagyszabású vállalkozását, a Nyugat+zombikat várták, amely közösségi finanszírozással, az először ígért egy helyett végül három év alatt készült el. Vaskos, több mint 250 oldalas graphic novelben öltött formát Csepella nagy ötlete: mi lett volna, ha a nyugatos írókat zombik támadják meg a New York kávéházban? A végeredmény egyszerre belevaló zsánermű és annak paródiája, miközben elsősorban óda a magyar irodalom klasszikusaihoz. Sőt, meglepő módon némi dialektikus társadalommagyarázat is szorult belé.

Alapvonásaikra egyszerűsített, de találó és azonnal felismerhető figurái, a valószerű háttereket és a fantasztikumot elegyítő története és a beépített kulturális referenciák miatt Csepella munkáját leginkább a Scott Pilgrim-sorozathoz lehetne hasonlítani. Rokonítja azzal a belőle sugárzó szabadság is: az író-rajzoló magától értetődő egyszerűséggel vegyíti a Kosztolányi-versidézeteket, az Ady Endrére vonatkozó nemibeteg humort és a berregő láncfűrészeket, a zombis konfliktus hátterébe pedig a keleti misztikából gyökerező sámános magyarság és az Európa felé tájékozódó, modernizálódó Magyarország ősi ellentétét állítja. Csepella irodalmi műveltsége imponáló, Nyugat-szeretete megható, történetmesélői jókedve ragadós.

Csakhogy mégis arról van szó, hogy több száz oldalon át azt olvassuk, miként szabadulna ki pár költő a zombihordák karmaiból. A kávéházon kívül elvétve jutunk el más helyszínekre, a nagy kavarodásban, végtagszabdalásban pedig időnként hőseinket is elveszítjük. A Nyugat+zombik olvasásába elég hamar bele lehet fáradni. Azután is jó mókát ígér, de kezdeti, harapós lendülete odavész. Némi mértékletesség, vagy a folyamatos szerkesztői konzultáció jót tett volna a könyvnek. Bemutatkozó képregénynek azonban a Nyugat+zombik remek, csak remélni tudjuk, hogy a grafikusként dolgozó Csepella nem utoljára tett próbát a médiummal.

Csepella Olivér: Nyugat+zombik. Színes, puhafedeles, 264 oldal. Kiadó: Corvina.

 

Démoni hétköznapok

Véget ért az Outcast – A kitaszított című sorozat első története is. Robert Kirkman író ma a legsikeresebb horrorszerző a képregényes piacon, igaz, elsősorban nem az Outcast, hanem a Walking Dead révén. Frissebb szériájában hasonló recepttel próbálkozik, mint a zombis slágerben: mindennapi félelmek és vágyak mozgatta, hétköznapi emberek kisvilágába szórja el a horror műfaji elemeit, ügyelve rá, hogy utóbbiak soha ne hiteltelenítsék, ne nyomják el a valószerű konfliktusokat. Az Outcast abba a démonos alzsánerbe tartozik, amelynek vizuális értelemben mai napig Az ördögűző az első számú mintaadója, itt is bőven akadnak kifacsart testű, eltorzult arcú, démonoktól megszállt áldozatok. A lényeg viszont az emberiben rejlik: a kedvencem az a szívszorító pillanat, amelyben a jóravaló háziasszony kétségbeesetten visszacsókolja férje kollégáját, mielőtt megsejtené, hogy az ördög közeledik hozzá, nem a férfi. A történet kissé komótosan bomlik ki, de az ilyen gyönyörű részletekért megéri követni a sorozatot.

Robert Kirkman – Paul Azacetea: Outcast – A kitaszított 1–4. Színes, puhafedeles. Kiadó: Frike Comics.

 

A tenger mélye

Mariachi Comics néven közös márkát indított két fiatal magyar alkotó, Pádár Ádám és Pápai Gábor. Rövid, velős ponyvasztorikat kínálnak, első kiadványuk, a Below pedig inkább e szándék és örvendetes találkozásuk miatt méltányolható, mint saját jogán. Különösebb baj nincsen a jéghideg és feneketlen mély vizekre merészkedő kutatóhajó történetével, de sokkal inkább stílusgyakorlatként értékelhető, mint önálló műként. A hangvétel sötét, de inkább szórakoztató, mint nyomasztó, Pápai pedig remekül rajzol búvárruhát és tengeri szörnyet. Ahogy a Nyugat+zombikból, ebből a képregényből is süt az alkotás öröme és könnyedsége, a szerzőpáros idővel pedig kétségtelenül még jobban összecsiszolódik majd.

Pádár Ádám – Pápai Gábor: Below. Fekete-fehér, irkatűzött, 24 oldal. Szerzői kiadás.

 



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/03 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13589