KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/szeptember
CASABLANCA
• Vincze Teréz: Utak Casablancába Casablanca: Humphrey Bogart
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Krónika
CASABLANCA
• Takács Ferenc: „You must remember this” Hetvenéves a Casablanca
• Varró Attila: Utak Casablancába Casablanca: Howard Koch
• Hubai Gergely: Utak Casablancába Casablanca: Max Steiner
• Hahner Péter: Rick háborúba megy A Casablanca és a politika
MAGYAR MŰHELY
• Orosz Anna Ida: Folyamatos jelenidő Varga Csaba (1945-2012)
• Zalán Vince: A szellem visszavonul? Beszélgetés Sára Sándorral
• Bilsiczky Balázs: Elvarázsolt lelkek Zsigmond Dezső dokumentumfilmjei
BATMAN-LEGENDÁRIUM
• Sepsi László: Kötött pálya Batman-legendárium
• Pápai Zsolt: Denevér a fényben A sötét lovag – Felemelkedés
AKCIÓHŐSÖK
• Varró Attila: Halálos iramban Az akciófilm útjai
• Géczi Zoltán: Született harcosok A thai és indonéz akciófilm felemelkedése
DÉLKELET-ÁZSIA
• Szalay Dorottya: Minden mehet? Fülöp-szigeteki újhullám
• Nánay Bence: A felszín alatt Hotel Mekong
DÉLSZLÁV FILM
• Forgács Iván: A prágaiak visszatérnek Belgrádba Délszláv filmek 2000-2012
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Családi szennyes A gyanú árnyékában
• Kovács Gellért: Jönnek a részletekkel Híradósok
KÖNYV
• Gervai András: Ó, testvér, merre visz az utad? Kimberly Potts: George Clooney. Az utolsó filmcsillag
• Gelencsér Gábor: Pénz és politika Hamar Péter: Móricz Zsigmond művei a filmvásznon
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Nádas tavon Tüskevár
• Schubert Gusztáv: A remake bosszúja Az emlékmás
MOZI
• Margitházi Beja: Lazhar tanár úr
• Forgács Nóra Kinga: Havanna, szeretlek
• Kolozsi László: Párizs – Manhattan
• Varró Attila: Rómának szeretettel
• Zalán Márk: Titokzatos társulat
• Sepsi László: Babycall
• Roboz Gábor: Míg a világvége el nem választ
• Huber Zoltán: Édesnégyes
• Bayer Antal: Marsupilami nyomában
• Szabó Noémi: Amit még mindig tudni akarsz a szexről
• Horváth Eszter: Valaki más élete
• Baski Sándor: A Bourne-hagyaték
DVD
• Pápai Zsolt: A Pál utcai fiúk
• Tosoki Gyula: Tökéletlenek
• Sepsi László: Hírnök
• Géczi Zoltán: Pszichoszingli

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Alien-mozi

Pittacus Lore: A negyedik

Twilight Zone

Vajda Judit

Sci-fi regény tiniknek a Meyer-féle Twilight – Alkonyat után szabadon.

A tudományos-fantasztikus történetek többségében az idegenek ellenséges szándékkal érkeznek a Földre; kisebbségben vannak azon opusok, melyek barátságos űrlényekről szólnak. Pittacus Lore A negyedik című munkájában pedig olyan, más bolygóról érkezett lények a főhősök, akik maguk is egy másik civilizáció tagjai elől menekülnek. A szerző azonban minden bizonnyal nem a fent levezetett képlet alapján dolgozott, hanem bevált receptet használt, ami még csak nem is a sci-fi műfajából származik. Lore sorvezetője Stephenie Meyer Alkonyat-sagája volt: a két író alkotásai közt nemcsak tartalmi, de stiláris hasonlóságok is felfedezhetők.

Akárcsak az Alkonyat-regényeket, a Lorieni krónikákat is többkötetesre tervezte írója (A negyedik után jön a Hatos fokozat), aki Meyerhez hasonlóan egy emberi formában létező, de emberfeletti kolóniát állít a középpontba, melynek tagjai – összesen kilencen, a Védők – a Lorien nevű bolygóról érkeztek, és egy-egy Őrzővel az oldalukon, tinédzserként rejtőzködnek az emberek között, egymástól távol, nyomukban a mogadoriakkal. A negyedik főhőse, a 15 éves gimnazistaként, John Smithként élő négyes számú Védő (és Őrzője) a Twilight-hősökhöz hasonlóan kisvárosi környezetben talál otthonra. A könyvből sokat megtudunk a Lorien-beli életről is, és kiderül, hogy űrlényeink – Meyer önmegtartóztató vérszívóinak mintájára – a konzervatív értékekben hisznek: egy életre választanak párt maguknak (John is örök szerelembe esik egy osztálytársnőjével). Az azonos motívumok mellett pedig hasonló az írói stílus, pontosabban annak hiánya is. A szintén egyes szám, első személyben íródott A negyedik ugyanúgy mentes bármiféle jellegzetességtől, mint Meyer szerelmes vámpírregényei. Megtervezetten nincs stílusa, teljesen köznapi módon, egyszerűen, már-már iskolásan fogalmazva adja elő a történéseket, mintha tényleg egy középiskolás fiú mesélné el az egészet.

Nem túl meglepő módon A negyedik valójában egy irodalmi kalandor, James Frey alkotása (aki korábban azzal okozott közfelháborodást, hogy saját nevén Millió apró darabban címmel jelentetett meg drogos önéletrajzi írást, ami utóbb kitalációnak bizonyult). Frey/Lore a jelek szerint nagyszerűen érti a kamaszok világát, és könnyedén talál utat hozzájuk, létrehozva ezzel egy újabb tiniszenzációt – csak a hitelesség, az őszinteség nincs sehol.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10583