KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hard Candy

Köves Gábor

Hard Candy – amerikai, 2005. Rendezte: David Slade. Írta: Brian Nelson. Fényképezte: Jo Willems. Zene: Harry Escott, Molly Nyman. Szereplők: Patrick Wilson (Jeff Kohlver), Ellen Page (Hayley Stark), Sandra Oh (Judy Tokuda). Gyártó: Vulcan Productions. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 103 perc.

 

Bár a szinopszis többet ígér a megleckéztetett pedofil szenzációhajhász történeténél, már megint ugyanabban az áporodott szagú, hollywoodi kukkoldában járunk, melynek kínálatából sosem hiányozhatnak az éppen divatosnak számító deviánsok. Az előkészületeken, melyek során még egészen emberforma alakok mozognak a mozivásznon, olyan hamar sikerül túlesni, mint egy könnyed gyermekbetegségen. Rövid internetes enyelgést követően a harmincas reklámfotós és a tizenéves tinilány a személyes találkozás mellett döntenek, amely oly remekül sikerül, hogy hamarosan már a férfi elszeparált villájában folyik a magát kellető kiskorú leitatása. Vagy legalábbis folyna, mert innentől kezdve állandó meglepetéseket tartogatnak számunkra a filmkészítők, akik hiába is leplezik, távolról sem egy pedofil csábítási kísérlet feltérképezésében, hanem egy hosszan és kéjesen elnyújtott kínzás részletgazdag bemutatásában érdekeltek. Attól a pillanattól fogva, hogy a hatalma teljében lévő férfi - kiszemelt áldozata mesterkedései folytán - egy székhez kötözve, az alárendelt szerepében találja magát, beindul a szerepekkel és erőviszonyokkal való kisiskolás játék, mely a hasonszőrű, magukat felettébb okosnak gondoló thrillerek sajátja. Tulajdonképpen megkönnyebbüléssel is fogadhatnánk, hogy a téma komolyan vétele helyett egy fordulatos thriller-félével akadt dolgunk, filmeseink azonban mindenáron eredetiségre törekednek, és minthogy már régen maguk mögött hagyták az átélhető, emberi dimenziókat, jobb híján sokkolnak. Érezhető örömmel adják át magukat a tabudöntögetés kényszerének, lelkesedésük nem is marad eredmény nélkül. Aki arra érez vágyat, hogy megtekintse az utóbbi idők egyik legfordulatosabb nyíltszíni kasztrálását, semmi pénzért ne hagyja magát lebeszélni a Hard Candyről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/07 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8671